Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

293.J. 161 De a Tj. sem zárkózik el annak megfontolása elől, hogy nem ritkán ellenkeznék a gyámolt érdekével, ha a gyám fáradozása megfelelő elismerésének reménye nélkül, kedveszegetten járna el tisztében és megsokalva a ránézve, saját érdekei háttérbe szorítása miatt, esetleg anyagi áldozattal is járó fáradságot, tisztétől, amint szerét teheti, megválni igyekeznék. Ezért a §. második bekezdése megengedi, hogy a gyámhatóság mind a gyám, mind az ellenőrző gyám részére jutalmat megállapíthasson. Egyúttal megjelöli az irányt, amelyet a gyámhatóság a jutalom megállapításánál kövessen. És ez az, hogy csak akkor állapítson meg jutalmat, ha a gyámolt személyi és vagyoni körülményei és a gyám vagy az ellenőrző gyám működésének jelentősége ezt igazolják. A gj^ámhatóság mindezeknek a körülményeknek szabad mórlegelésével állapíthatja meg a jutalmat, de a 3. bekezdés korlátai közt. A jutalomnak ugyanis a tiszta jövedelem tíz százalékát csak úgy szabad meghaladnia, ha az a gyám méltányos jutalmazására elégtelen és csak annyiban, amennyiben az évi jutalom ennek következtében nem rúgna többre a vagyon értékének fél százalékánál, vagyis a legnagyobb jutalom sem emelkedhetik a vagyon értékének fél százaléka fölé. Pl. ha a gyámolt 100.000 korona értékű vagyonának tiszta jövedelme 4.000 korona, akkor a rendszerinti jutalom 400 korona volna, de ha ez elégtelen is a gyám méltányos jutalmazására, csupán 500 koronára emelhető fel, de nem azonfelül is. A tiszta jövedelem, kiszámítására nézve külön szabály felállítása nem szükséges, mert a gyámnak a tiszta jövedelem tíz százalékához sincs szerzett joga ós így, ha a gyámhatóság a haszonélvezőt megillető tiszta jövedelem számítására nézve irányadó 569 §. szabálya nyomán számítja ki a tiszta jövedelmet, sem a gyámon, sem a gyámolton sérelem nem eshetik. A 4. bekezdés különösen is kifejezésre juttatja, hogy a gyámnak csak a már megállapított jutalom tekintetében van követelési joga, vagyis annak az időnek lejártával, amelyre szóló működésóért jutalmat állapított meg a gyámhatóság, mert a gyámhatóság a jutalom összegén a jövőre nézve bármikor változtathat, vagy azt egészen is megvonhatja a gyámtól. Pl. a helyzet az által változott, hogy az ingatlan eladása következtében a vagyon kezelése egyszerűbbé vált III. Gyámhatósági felügyelet. 1. A gyámnak a joga és a kötelessége, hogy gyámoltjának gondját viselje, vagyonát kezelje és őt képviselje- (257. §.). Fogadalma is köti, hogy tisztében híven és lelkiismeretesen, gyámoltja érdekének megfelelően járjon el. Ekkép a joga is, hogy a gyámoltja minden ügyét úgy intézze, amint a törvény korlátain belül legjobb belátása szerint gyámoltja érdekének leginkább megfelel. A gyámolt érdekeinek megóvása céljából azonban a 293. §. a gyámot a gyámhatóság felügyelete alá helyezi arészben, vájjon a gyám kötelességszerűen, azaz a gyámolt érdekének megfelelően is jár-e el tisztében. A gyámoltak érdekeinek oltalma tekintetében tehát a közvetlen intézkedés a gyám hatáskörébe tartozik és csak • a felügyelet a gyámhatóságéba. A felügyeleti jog ós kötelesség gyakorlásának okszerű következményekóp a törvény a gyámhatóság jogául ós kötelességéül azt is megszabja, hogy a szükséghez képest megfelelő meghagyással gondoskodjék a gyámolt érdekének megóvásáról. A gyámhatóság közbelépésének ekkép nemcsak akkor van Képv. iromány. 1910—1915. XXXH. kötet. 21