Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
162 294—295, §. helye, ha a gyám kötelessége ellen vét, hanem akkor is, ha eljárása ellenkezik a gyámolt érdekével, vagyis a gyámhatóság a célszerűség szempontjából is kifogásolhatja a gyám eljárását és helyesebb elj utasíthatja. Pl. ha a gyám a gyámoltra túlsókat költ, vagy a gyámolt földbirtokának kezelésénél kedvezőbb eredménnyel járna bérbeadása: a gyámhatóság meghagyhatja a gyámnak, hogy takarékosabban költekezzék ós gondoskodjék a bérbeadásról. Hogy a gyámhatóság meghagyásának foganatot szerezhessen, a §. 2*ik bekezdése feljogosítja a gyámhatóságot, hogy úgy a gyámot, mint az ellenőrző gyámot pénzbírsággal szoríthassa meghagyása teljesítésére. A pénzbírság a 251. §. 2. bekezdése szerint kétszáz koronát meg nem haladhat, szabadságvesztésre át nem változtatható és eredménytelensége esetében csak két ízben ós nyolc napnál nem rövidebb időközökben ismételhető, hacsak a gyámolt érdeke nem kívánná meg inkább, hogy a gyámhatóság a meghagyásnak konokul ellenszegülő gyámot, ha a 311. §. alkalmazása okadatolt, tisztétől felmentse. 2. Számolva azzal, hogy a községi közgyám a gyámügyi közigazgatásnak jövőre is szinte nélkülözhetetlen tényezője: a 294. §. jónak látja a községi közgyámnak, mint a gyámhatóság segédszervónek hivatását körvonalazni. Az a hatásköre is, amelyet a községi közgyám hivatásakép a §. második mondata megjelöl, a községi közgyámnak ma is megvan a Gfy. T. 170. §. 2., 7., 8., 10. pontjai szerint; csupán abban különbözik, hogy azt a 293. §. szabatosabban határozza meg. Jelesül a gyám ós a községi közgyám egymáshoz való viszonyának megjelölése céljából nem helyezi a gyámokat a községi közgyám felügyelete alá, hanem a gyámoltak gondozása ós nevelése tekintetében a gyámok ellenőrzésével bízza meg. Miből következik, hogy a közgyám nem felettes hatósága a gyámnak, hanem csupán őt ellenőrizni hivatott hatósági közeg. 3. A 295. §. a 293. §-ban kifejezett alapelvtől eltérőleg feljogosítja és kötelezi a gyámhatóságot, hogy kivételesen maga járjon el a gyámolt érdekében. Ily kivételes eset, ha a kiskorúnak még nincs gyámja, vagy ha van is, de gátolva van tisztében eljárni, akár tényleg, akár jogi okból, valamint általában, ha a gyámolt érdeke veszélyeztetve van. Ily esetekben a gyámhatóság a kiskorú érdekében szükséges intézkedéseket közvetlenül maga teszi meg. Pl. a talált vagy az elhagyott gyermeket elhelyezheti alkalmas menhelyben vagy alkalmas családnál; árverés elhárítása végett a kiskorúnak kezelése alatt álló vagyonából közvetlenül kifizeti a hitelező követelését; a kiskorú követelésének megmentése céljából a jelzálogul szolgáló ingatlan árverésében a kiskorú nevében rósztvesz; a kiskorú követelését felmondja, bejelenti a csődbíróságnál. A gyámhatóság azonban csak a szükséges intézkedésekre szorítkozhatik, amit azonban neki magának legjobb belátása szerint kell meghatározni. Ezért azon az alapon, hogy a gyámhatóság intézkedése nem volt szükséges vagy nem a foganatosított mértékben: a gyámhatóság; intézkedésének joghatálya kérdésessé nem tehető. Ezt célszerű voltjja §. második bekezdésében a jogbiztonság érdekében külön is kifejezni, nehogy a gyámhatóság által szükségből foganatba vett jogügyletnek érvénye harmadik személlyel szemben kérdésessé tétethessék azon az alapon, hogy az intézkedés törvényszerű előfeltétele hiányzott. PL a gyámhatóság — gyám hiányában—közvetlenül kötheti meg a kiskorú leégett házának sürgős felépítése iránt a szerződést a vállalkozóval, mert még nem talált alkalmas gondnokot, aki ezt a kiskorú képviseletében megtehetné. ,
