Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

273-274. §. 149 kedvezményben részesítheti, a követelésnek biztosítékául elfogadhat a gyámoltak pénzének elhelyezése tekintetében megállapított biztosítókkal fel nem érő biztosítékot is. Szóval a 2. bekezdésnek a törvényszerűen nem biztosított követelésnek behajtását elrendelő szabálya alól kivételnek van helye, ha annak foganatosítása nem ütközik a kiskorú érdekébe. Ezt a fennforgó körülmények pontos mérlegelésével megállapítani a gyám és a gyámhatóság feladata, mert még jóhiszemű tévedésük, de a körülmények felületes számbavétele által is a gyámoltnak okozta kárért anyagi felelősség terheli a 1484., 1485. s;-ok által megszabott esetben ós mértékben. 17. A Gy. T. 285. §-a értelmében a gyámoltak pénze és pénzértékei rendszerint az árvaszékek pénztárában kezeltetnek ós őriztetnek. Ez alól a szabály alól csak azt a kivételt engedi meg a törvény 2-ik bekezdése, hogy a belügyminiszter engedélyével és az árvaszék felügyelete alatt községek is kezelhetik a községbeli árvák pénzét gyámpénztáraikban.. Ekkóp a mai törvény értelmében a gyámoltak készpénze és pénzértékei csak az árvaszókek és községek gyámpénztáraiban Kezelhetők. Közjogi szabály ez, amelytől sem magánintézkedés alapján, sem bármiféle egyéb okból eltérni nem szabad. A gyámhatóságok, különösen a felsőbb fokúak, a vagyont juttatónak kívánságára, vagy a gyámolt érdekére támaszkodó megokolással a törvény helyes magyarázata ellenére néha-néha meg szokták engedni az eltérést, ami leginkább igazolja, hogy nem ritkán a szabály következetes alkalmazását jogos érdekekbe ütközőnek tartják. A Tj. 273 §-a nemcsak az örökhagyónak vagy a kiskorúnak a vagyont ingyenesen juttatónak kívánságára (269. §.) engedi meg, hanem egyenesen feljogosítja a gyámot, hogy a gyámoltnak értékpapírjait és drágaságait gyámoltuk vagyonának kezelésére külön jogszabállyal alkalmasnak nyilvánított pénzintézetnél elhelyezhesse, de csak azzal a fenntartással, hogy a gyámhatóság ]óváhagyása nélkül ki nem szolgáltathatók. A főszabály tehát az, hogy a gyám vagy ily módon helyezze el, vagy a gyámhatóságnak kell azokat beszolgáltatnia, de saját birtokában nem tarthatja. Ennek a szabályozásnak a főindoka az, hogy ott, ahol nincs szükség rá, helytelen a gyám vagy szülő vagyonkezelői hatáskörét megszorítani, a gyámhatóság teendőit pedig' céltalanul szaporítani. A gyámpénztár nyereségének szempontja ezekben döntő nem lehet, hanem az elhatározó csak az lehet, vájjon mily szabályozás felel meg inkább a gyámoltak érdekeinek. A gyámnak csak oly értékpapírokat kell, letenni, amelyek kötmónyezve nincsenek, mert ezek a 274. §. hatálya alá esnek. Nem kell letenni a 340. §. 2. bekezdése szerint az elhasználható dolgok közé tartozó értékpapírokat, pl. a gyámolt bankárüzletóbe fektetett vagy valamely vállalata körébea óvadékok letételéhez szükséges értékpapírokat. Áll ez a szabály a drágaságokra is azzal a további könnyítéssel, hogy a gyám kezén hagyhatók, amennyiben a gyámoltnak személyes használatára szolgálnak vagy letételük más okból felesleges vagy célszerűtlen, pl. térfogatuk nagysága vagy értékük csekélysége miatt. A gyám eljárásának könnyítése céljából a gyámhatóság a letett értékpapírok kamatjáradék- és osztalékszelvényeit (a szel vény utalványt, talont tehát nem) vagy csak egy részét a gyám kezén hagyhatja, ha a fennforgó körülmények ily intézkedést különösen megokolnak, különben azokat is az értékpapírok kapcsán le kell tenni vagy a gyámhatóságnak be kell szolgáltatni. 18. Minthogy a gyámolt követeléseiről szóló okiratok átadásával, ha azok nem értékpapírok, bár a birtokában vannak is, magát j a követelést másra