Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

148 272. %. valamely pénzintézeti részvény van olyan biztos, mint a magyar állampapir és a kölcsönvevő személyes megbízhatósága mellett felesleges a kétszeres vagy háromszoros fedezet, nem szolgálhat ürügyül a 271. §. alkalmazására. Ellenben helye lehet alkalmazásának, ha a gyámolt ajándékba vagy örök­ségbe kapott részvényeire pótfizetóseket kell teljesíteni, vagy az új kibocsá­tású részvények megszerzése a korábbiak értékcsökkenésének pótlása végett célszerű. Vagy a szülőnek külföldön lévő ingatlanára is kölcsön adható a kiskorú pénze, ha ezzel lehetővé válik a család és azzal a gyermek életfenn­tartására szolgáló ingatlannak a kényszereladástól való megmentése a gyer­mek tőkéjének nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül. A gyámhatóságnak persze ezzel a jogával nagy óvatossággal kell élnie, mert különben a meggon­dolatlan intézkedésével a gyámmal együtt anyagilag is felelőssé válhatik a gyermeknek okozta káróit. 16. A Gy. T. 272. §-ával egyezően a §. első bekezdése szerint a gyámolt­nak oly értékpapírjait, amelyek a Tj. 270. §-ának 2. bek. 2. ós 3. pontjában meg­állapított kellékeknek meg nem felelnek, csak abban az esetben kell értéke­síteni, ha megtartásuk a gyámolt érdekét veszélyeztetné. Az ily papíroknak csupán a törvényes kellékek hiányából való értékesítése nem ritkán a leg­nagyobb mértékben károsíthatná a gyámoltat már pl. ósak az által is, hogy nagyobb tömegben eladatásuk árfolyamukat csökkentené. A Gy. T. 272 §-ának 2. bekezdése szerint a gyámoltnak oly köve­telései, amelyek törvényszerűen nincsenek biztosítva, felmondandók. Ilyenek oly pénzintézet elleni betéti könyvön vagy folyószámlán alapuló követelések is, amelyek a gyámpónztárt fenntartó törvényhatóság vagy község képviselete részéről kijelölve nincsenek (Bm. I. 55.200/1903. sz. szabályrendelet 87. §.). Ez a rendelkezés adott esetben érzékenyen sértheti a gyámolt érdekét, inert a szabály értelmében tűrni tartozik, hogy az elsőrangú fővárosi pénzintézet­ben elhelyezett tőkéje onnan kivétessék és egy a törvényhatóság vagy a községi képviselőtestület által ugyan kijelölt, de kevésbbé megbízható pénz­intézetnél helyeztessék el vagy az összesített pénztár elleni követelésévé változzék át, amely alig fogja kellő időben rendelkezésére bocsáthatni pénzét, ha nagy érdekében állana is azt még kiskorúsága ideje alatt értékpapírok vagy ingatlan megszerzésére fordítani. Valamely magánkövetelés feltétlen behajtásának kívánalma pedig magának a követelésnek vagy a gyámolt eltartásához szükséges jövedelem csökkenésének veszélyével járhat. Pl. az adós kímélésével, részletfizetés megengedésével alaposan remélhető, hogy a követelés kamatjával együtt be fog folyni, míg végrehajtást vezetve ellene, az adós csődbe kerülhet és a kiskorú a követelésére csak csekély hányadú kielégítésben részesülhet. Vagy a kiskorúnak valamely üzletbe fektetett nagyobb követelése van, esetleg hozza igen közel álló rokona, szülője, test­vére vagy idegen ellen is. Felmondásával veszélyeztetheti nemcsak tőkéje csonkítatlan befolyását, de elesik tőkéje nagyobb kamatozásától, esetleg az üzleti nyereségből kötelezett osztaléktól is, ami némely esetben életfenntartása, jövője veszélyeztetésével járna. Ezeket a szempontokat tartja a 2. bekezdés szem előtt. A gyámoltnak olyan követelését, amely nem felel meg a 270. £< 2. bekezdése 1., 4., 5. és 6. pontjában megállapított kellékeknek, szintén beszedetni rendeli, amennyi­ben ez a gyámolt érdekével nem ellenkezik. Ha tehát a követelés beszedé­sének függőben tartása vagy részletekben beszedése felel meg a gyámolt érdekeinek, vagy az ellenkező eljárás nyilvánvalóan ellenkeznék a gyámolt érdekeivel, a gyám a gyámhatóság jóváhagyásával az adóst részletfizetési

Next

/
Thumbnails
Contents