Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

138 262-264. §. egyetértőleg gyakorolhatja és véleménykülönbség fenforgása esetében a gyámhatóság dönt. 6. A Tj. 262. §-a értelmében a szülő csak annyiban köteles eltűrni a gondviselése alá tartozó gyermek feletti szülői joga korlátozását, amennyiben a gyermek mások szülőjével való érintkezés megengedésére kötelezhető. A gyám ezeken kivül a gyámolt testvérét sem zárhatja ki a gyámoltjával való érintkezésből, kivéve, ha a gyámolt érdeke követelné azt. Következik ez a 289. §-ban említett hozzátartozóknak biztosított abból a jogból, hogy a gyámolt ügyeibe beavatkozhatnak, de megkívánja a kiskorú érdeke is, hogy a gyám önkényesen ne lazíthassa meg gyámoltjának rokonaihoz való viszonyát. Ha az érintkezés megengedésének kérdésében a gyám és az említett hozzátartozók valamelyike között vita támad, a gyámhatóság dönt, amely szükség esetében az érintkezés módját is meghatározni jogosult. 7. Míg a gyámhatóság állandó felügyelete alatt nem álló szülővel szemben a gyámhatóság csak akkor avatkozhatik a gyermek nevelésébe, ha a szülő szülői jogaival visszaél, a gyámmal szemben a gyámhatóságot a közvetlen beavatkozás joga illeti meg akkor is, ha nincs is szó arról, hogy a gyám jogával visszaél, vagy rosszhiszeműen jár el, eljárása azonban a gyámolt érdeke szempontjából kifogásolható. A gyámhatóság ezt a 292. §-ban is kifejezett felügyeleti kötelességónónél és hivatásánál fogva sem nézheti közönbösen. Ezért a 264. §. 1. bek. első mondata szerint a gyámhatóság a felügyelet gyakorlása közben szerzett tapasztalatai nyomán a gyámnak a gyermek személyére vonatkozó hatáskörét koi'látozhatja. Pl. ha a gyámhatóság úgy találja, hogy a gyám gyámoltjára társadalmi és vagyoni viszonyával arányban nem állóan túlsókat vagy túlkeveset fordít, megszabhatja a gyámoltra fordítandó költség legmagasabb, vagy legkisebb összegét. A 263. §. első bek. példaszerűen emeli ki, hogy a gyámhatóság a nevelés módjára, az életpálya választására nézve utasításokat adhat a gyámnak; elrendelheti, hogy a gyámoltat gondozás végett a gyám megfelelő helyre vagy intézetbe adja, kijelölve azt is, hogy melyikbe; különösen a gyám javaslata nélkül is, ha szükségesnek látja a gyámoltnak javító intézetbe leendő felvételét; vagy ha a gyám más vallású mint a gyámolt, az utóbbinak vallásos nevelését másra bízhatja. A §. szabályának azonban nincs az a jelentősége, mintha a gyám a gyámhatóság irányítására szorulna vagy irányítást várhatna attól. Míg a gyámhatóságtól eltérő meghagyást nem kap, a gyámnak úgy kell eljárnia, amint az meggyőződése szerint a gyámoltnak leginkább szolgál javára, vagyis kötelességszerűen és önnállóan. • A 2. bekezdés szerint, ha a gyám a gyámolt nagyatyja, a gyámhatóság csak annyiban korlátozhatja a gyám hatáskörét, amennyiben a szülőét korlátozhatná. Korlátozhatja tehát a pályaválasztás kérdésében (165. §.), kötelességellenes magatartása esetében (164. §.). Ha ez fenn nem forog, a gyám tisztét viselő nagyatyát a gyámolt gondozása ós nevelése tekintetében célszerűségi szempontból nem irányíthatja, mert a Tj. intenciója az, hogy a nagyatyával szemben nincs szükség a gyámhatósági állandó ellenőrzésre, amely a család ügyeibe illetéktelen beavatkozás visszatetsző jellegével bírna. 8. Hogy a gyámolt munkaereje szertelenül kizsákmányolható ne legyen ós személyes szabadsága csorbát ne szenvedjen: a Tj. 264. §-a oly tanoncszolgálati vagy munkaszerződós érvényét, amely a gyámoltat személyes szolgálatokra egy évnél hosszabb időre kötelezné, gyámhatósági jóváhagyáshoz köti. Nem szorul tehát gyámhatósági jóváhagyásra a határozatlan időre szóló szerző-