Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
8 tés munkájának gyorsított előhaladásáról gondoskodott. Intézkedésére az 1910. évtől kezdve az átdolgozott előadói tervezetek szerkesztőségi értekezleteken kerültek tárgyalásra. Ez az egyeztető munka az 1913. év elejére . is átnyúlt és a tervezet második szövegének megállapítására vezetett, amely ez év május havában tétetett közzé.*) A tervezet második szövegéhez külön indokolás nem készült. 5. A tervezet második szövegének elkészültével az előkészítő bizottságra bízott munkálatok befejezést nyertek s a kormánynak vált immár feladatává, hogy e törvényhozási művel szemben állást foglaljon. A kormány nem tartotta hivatásának, hogy az előkészítő bizottság által bemutatott tervezetet lényegesen átdolgozza. A tervezet évtizedes előkészítő munka eredménye; a magyar jogászság közreműködése a szerkesztés eddigi szakaiban bőven érvényesült és a külső szakkörök óhajait az előkészítőbizottság messzemenő figyelemben részesítette. Ilyképpen a kormány a törvénykönyv tervezetét méltán tekinthette az egész magyar jogászság munkájának. Éppen azért a kormány az előkészítőbizottság tervezetét elvben magáévá téve, azt a jelen törvényjavaslat (Tj.) alakjában terjeszti az országgyűlés elé. A jelen Tj. a tervezet második szövegéhez viszonyítva csak annyiban változott, amennyiben maguk a második szöveg kidolgozásával megbízott előadók az indokolás elkészítésének folyamán bizonyos módosításokat tartottak szükségeseknek a nagyobb szerkezeti szabatosság, a világosság és egyes esetekben az elvi álláspontok helyesbítése érdekében. A Tj. beterjesztése nem jelenti azt, hogy a külső szakkörök közreműködése a kódex megalkotásában véget ért. A Tj. alapjául szolgáló bizottsági munkálat még sok tekintetben rászorulhat arra, hogy a bírálat tűzpróbáján átmenve, a gyakorlat tapasztalatai szerint igazolást vagy helyesbítést nyerjen. Épp azért a kormány a tervezetet mindjárt megjelenése után véleményezés végett kiadta a jeles szakférfiak egész sorának és véleményadásra felkérte az arra hivatott szaktestületeket és érdekeltségi köröket. A magyar jogászság rövid néhány hónap alatt valóban önfeláldozó munkát végzett a tervezet átvizsgálása körül, amelynek eredményekép a beérkezett véleményekben máris rendkívül gazdag és becses bírálati anyag áll a kormány rendelkezésére. E bírálati anyagot az igazságügyminisztériumban külön bizottság fogja a legnagyobb gonddal feldolgozni. A bírálatokban kívánt módosításokat azonban az előkészítés jelenlegi stádiumában legcélszerűbben a képviselőház bizottsága teheti -— a saját kebelében felmerült módosító indítványokkal együtt — megfontolás és elhatározás tárgyává. Meddő és a kódex törvényhozási tárgyalását szükség nélkül halogató eljárás lett volna, ha a kormány a tervezetet beterjesztése előtt dolgozta volna át. Ily nagy törvényhozási mű tekintetében ugyanis a vélemények a részletkérdésekben mindvégig sokszorosan szét fognak ágazni. Bármennyi átdolgozáson menne is át a javaslat, egyre újabb bíráló megjegyzések merülnének fel. Azért a további bírálat fonalát egy bizonyos ponton el kell vágni, erre a döntésre pedig csak maga a törvényhozó testület lehet hivatva. Ezzel az egyszerűsbített eljárással egyúttal el lehet érni, hogy a javaslat külső bírálata ne késleltesse beláthatatlan időkig annak törvényhozási elintézését. Minthogy az előadottak szerint a Tj. a leírt előmunkálatokkal szervesen összefügg: az indokolás feladatának tekintette azt is, hogy feltüntesse *) Megjelent az Igazságügyi Javaslatok Tára 1913. évi folyamában külön számként és könyvalakban a Grill Károly könyvkiadóvállalata cég kiadásában.
