Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

7 állandó előkészítő bizottság fent említett szervezeti szabályzatának részleges módosítása vált szükségessé, amelyet Ő császári és apostoli királyi Felsége 1906. évi február hó 6-án kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott. E módo­sításokat Lányi Bertalan akkori igazságügy miniszter 1906. évi február hó 8-án kiadott T. 16/310. számú rendeletével közzétette s ugyanakkor az addigi ügy- ós munkarend helyett a bizottság további működésének rendjét megállapította. x ) A módosult szervezeti szabályzat az eredeti szabályzattól főleg abban tért el, hogy megszűnt az előkészítő bizottság tagjainak szerkesztő és tanács­kozó tagokra való szótválasztása és a bizottság tagjainak számszerű korlá­tozása; a vezető tag szerepét pedig a bizottság elnöke, illetőleg állandó helyettese vette át. A szervezeti szabályzat módosulásai következtében Polónyi Géza igazság­ügyminiszter a bizottságot az 1906. évben újból megalakította 2 ) ós a bizottság elnöki tisztét az igazságügyminiszternek tartva fenn, az elnök állandó helyettesévé dr. Imling Konrád államtitkárt jelölte ki, aki a bizottság további munkásságát ettől fogva az 1913. évi március hóban, a tervezet második szövegének teljes elkészülte után bekövetkezett haláláig mindvégig maga vezebte. Az újjáalakított bizottság teljes ülése mindenekelőtt — 1906. évi február hóban — a telekkönyvi intézmény tervezett reformjával kapcsolatban a Fő­előadmánynak az ingatlan dologi jogra vonatkozó elvi kérdéseit tárgyalta; e tárgyalásokban az érdekelt gazdasági szakkörök is részt vettek. Dr. Günther Antal igazságügyminiszter a munka folytatásáról oly irány­ban intézkedett, hogy a bizottság teljes ülése a tervezet rendszerében haladva, elülről kezdje meg a Főelőadmányban foglalt elvi kérdések tárgyalását, in­tózményenkint csoportosítva, a kisebb jelentőségű kérdések mellőzésével. A bizottság 1907. évi május havától az 1908. óv végéig 85 teljes ülést tar­tott és azon 84 alapvető kórdóst tárgyalt le a tervezetnek mind az öt fő­része köréből. E tárgyalások eredményeit a bizottság vezetősége az ülések jegyzőköny­veiből készült rendszeres összeállításban négy részben közrebocsátotta a kö­vetkező cím alatt: »A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének fökérdé­seire vonatkozó bizottsági tárgyalások. « 3 ) Az előrebocsátott előkészítő munkálatok befejeztével egyes előadók kap­tak megbízást a tervezet második szövegének kidolgozására. 4 ) Az ez alapon elkészült szövegrészek előadói tervezeteit megbízott elő­adók felülvizsgálat alá vonták, azokra észrevételeket tettek s ezek figye­lembevételével mindegyik előadó a maga részét újból átdolgozta. Az 1910—1915-iki országgyűlést megnyitó legfelső trónbeszéd a folyó országgyűlés egyik fontos feladatául tűzte ki, »az egész magyar jogterületre kiterjedő polgári törvénykönyv megalkotását.* 5 ) Evégből, hogy a törvény­könyv tervezetét e legfelsőbb kijelentéshez képest még a folyó országgyűlés elé lehessen terjeszteni, dr. Székely Ferencz igazságügyminiszter az egyezte­') L. az Igazságügyi Közlöny XT. évf. 2. számában az 55. lapon. 2 ) Az újjáalakított bizottság tagjainak névsorát 1. az alább említendő Bizottsági Tárgyalások I. füzetében. 3 ) E munkálat I. része (Személyjog. Családjog.) és III. része (Kötelmi jog) az Igazságügyi Javaslatok Tára IX. évfolyamának, II. része (Dologjog) és IV. része (Öröklési jog) ugyanezen folyóirat X. évfolyamának függelékeként, mind a négy rész pedig külön lenyomatban is Grill Károly könyvkiadóvállalata cég kiadásában jelent meg. (1909. és 1910.) *) Az előadók névsorát 1. a tervezet második szövegének előszavában. 5 ) Az 1910. évi június hő 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának irományai I, k. 2. L

Next

/
Thumbnails
Contents