Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

199^202. §. 111. Az atya képviseleti joga. 103 1. A gyámi törvénynek az atyára is álló 87. §-ával megegyezően, a Tj. 199. §-a kimondja, hogy az atya kiskorú gyermekének mind személyi, mind vagyoni ügyeiben törvényes képviselője. Ehhez képest gyermeke nevében jogügyleteket köthet, pereket vihet, vele szemben kell harmadik személyeknek a gyermekre vonatkozó jognyilatkozatokat megtenniök és ő van jogosítva megadni vagy megtagadni beleegyezését a gyermek oly jognyilatkozataihoz, amelyek hatályához a törvény a törvényes képviselő beleegyezését vagy jóváhagyását megkívánja. Magától értetik, hogy oly jognyilatkozatokat, amelyeket a gyermek csak maga tehet meg, nem tehet meg nevében a törvényes képviselője. 2 A 200. §. megvonja az atyától a képviselet jogát a gyermeknek úgy személyi, mint vagyoni ügyeiben, ha ő maga is képviseletre szorul (181. §. 1.); ha gátolva van szülői joga gyakorlásában (181. §. 2.); ha a szülői jogot megvonták tőle, azt elvesztette, vagy nem gyakorolhatja (181. §. 3>). Ha az atya csőd alatt áll, csak vagyoni ügyeiben nem képviselheti a gyermeket, de a gyermek személyi ügyeiben a képviselet őt illeti. Megtartja az atya a gyermek képviseletét nemcsak vagyoni, hanem személyi ügyeiben is, bár pl. házassága felbontása esetében a gyermek közvetlen gondozása nem őt, hanem az anyát illeti. Nem képviselheti az atya gyermekét vagyoni ügyeiben a fentebb elő sorolt eseteken kívül, ha a gyermek vagyonát valamely más okból nem kezelheti. Ilyen okok: ha az atya csőd a'att áll (181. §. 4.); ha az, aki a gyermeknek a vagyont juttatta, kizárta az atyát a vagyon kezeléséből (182. §.); ha a gyámhatóság az atyától a vagyon kezelését elvonta (196. §); vagy ha a gyermeknek joga van vagyoni ügyeiben maga magát képviselni (714-718. §.). 3. A 200. §. azokról az esetekről szól, amelyekben az atya vagy a személyében, vagy a vagyon jogi természetében fekvő okokból, vagy amiatt, mert maga a gyermek van reá jogosítva, nem képviselheti gyermekét. A 201. és 202. §. pedig azokat az eseteket öleli fel, amelyekben az atyát, különös körülmények miatt, nevezetesen az atya és gyermek érdekének összeütközése okából, nem lehet a gyermek érdeke feltétlenül megbízható képviselőjének tekinteni és ezért a veszélyeztetés elhárítása céljából tanácsosnak mutatkozik valamely adott esetben őt a képviseletből már eleve kizárni. E részben a Tj., amely a szülőt a gyermek anyagi érdekei szempontjából gyámnak tekinti, a gyámra vonatkozó 265. ós 266. §-ok rendelkezéseit elvileg és nagyjában kiterjeszti az atyára is. Elvileg, mert nem már magát a tényleg fennforgó érdek összeütközést tekinti a képviseletből ipso iure kizáró oknak, hanem a 202. és 266. §-ok szerint ez csak ok lehet az atyának a képviseletből a gyámhatóság által való kizárására. Hogy a Tj. c részben nem tért el a mai jogtól,, amely (gyámi törv. 30. §. a) pont) szerint a Tj. 266. §-ával egyezően a gyámhatóságnak érdekösszeütközés esetében a gyermeket gondnokság alá kell helyeznie, vagyis ki kell vennie a törvényes képviselő képviselete alól, továbbá, hogy miért nem mutatkozott célszerűnek már az érdekösszeütközés tényével általában kizárni a törvényes képviselőt a képviseletből: ezekre a 265. és 266. §-ok indokolása nyújt felvilágosítást. Ekkép jelentéktelen módosítással kiterjeszti, az atyára is a 265. §. szabályát, elfogadva azt az elvet, hogy a törvényes képviselő bizonyos közelálló hozzátartozóival jog ügyletet nem köthet, perben nem állhat, akár van kisebb vagy nagyobb