Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

104 2d3. §. érdekellentót, akár nincs. Vagyis a Tj. idézett szakasza nem az érdekösszeütközés ténye, hanem a törvényes képviselő tisztével tartja összeférhetetlennek, hogy az atya oly személlyel szemben képviselje a gyermek érdekét, akinek érdekére a saját érdeke szempontjából vagy házassági viszony, rokonság, képviselet révén szintén tekintettel kellene lennie, vagyis méltán elfogultnak tekinthető. Azt, hogy az atya mint gyermeke törvényes képviselője akár magamagával, akár mint más harmadik személy képviselőjével köthessen szerződést, kizárja a 796. §. A 265. §. rendelkezése alapján az atya nem képviselheti a gyermeket egyenes ágon rokonával vagy házastársával kötendő jogügyletnél, de egyenes ágon sógorával vagy testvérével szemben képviseleti joga megáll. Nem lehet ugyanis általában tartam attól, hogy az atya gyermeke rovására érzelmi okokból részrehajló legyen egyenes ágon sógora vagy testvére javára. Az atyára kiterjesztett 266 §. alapján az atyától nemcsak jelentős érdekellentét okából, hanem az esetben is elvonható egyes ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a képviselet joga, ha attól lehet tartani, hogy nem gyakorolhatná a képviseletet a gyermek érdekének meglelelően. Mindenesetre óvatosan és kiméletesen kell bánni a gyámhatóságnak ezzel a joggal, nehogy intézkedése az atyát önérzetében méltatlanul sértse. Pl. elvonhatja a képviseletet a gyámhatóság, ha az atya jegyesével kivárnia gyermeke nevében szerződni, vagy saját dolgaival túlterheltsége miatt nem járhat el kellő módon valamely ügyben és meghatalmazott útján sem gondoskodott arról, de a képviselet jogának teljes elvonása •— elegendő ok hiányában — nem volna méltányos. 4. Megfelelően a Tj, elvi álláspontjának, amely szerint az atya a gyermek vagyonának kezelésére nézve, bár a törvény nem is nevezi annak, de voltakép gyám is így a jogállásának is utóbbióval általában meg kell egyeznie, a 203. §. kiterjeszti a 275—285. §-ok, a 289. és a 314. §. szabályainak megfelelő alkalmazását az atyára is. A hivatkozott §-ok részletes indokolása okolja meg az atyára való kiterjesztésük helyes voltát is. '.' '. ' IV. Az anya vagyonkezelő és képviseleti joga. Mai jogunk az atya halála esetére az anyát mint természetes és törvényes gyámot lényegében az atyáéhoz hasonló jogállásba helyezi kiskorú gyermekéhez való viszonyában (1877 : XX. t.-c. 35 §.). De mégis kedvezőtlenebb az anya helyzete. Gyámi tiszte gyámhatósági megerősítésre szorul (gy. törv. 66., 70. §.). Az atyai hatalmat gyakorló atya által nevezett gyám a gyámi tisztben megelőzi (id. törvény 34., 35. §.). A gyámhatóság az anyát oly okokból is kizárhatja, amelyek miatt az atya az atyai hatalom gyakorlatából ki nem zárható (gy. törv. 41. §., 43 §. c), d), f), g) 44. §. a), b), c/ pontja). Az anya az őt a gyámi tisztétől elmozdító vagy gyermekeitől megfosztó gyámhatósági határozattal szemben bírói úton nem kereshet orvoslást, míg az atya az atyai hatalmát megszüntető gyámhatósági határozattal szemben a biróság döntését kérheti (gy. törv. 22 , 57. §.). Az anya nem nevezhet gyámot kiskorú gyermeke részére. Míg az atya jogait újabb házasságra lépése nem érinti, az anya újra férjhezmenetelétől kezdve gyermeke vagyonának jövedelméről gyám módjára számolni tartozik (gyámi törv. 35. §.). A Tj. a gyermek vagyona kezelése és képviselete tekintetében az atya halála vagy holtnaknyilvánítása esetére elvileg egyenlő jogúvá teszi az anyát az atyával (Tj. 204., 206. §.). Sőt ad neki olyan jogot is, amilyent az atya-