Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

102 196—198. §. gyámhatóság hatáskörének megjelöléséül: a 195. §. 1. mondata kimondja, hogy az atya nem áll a gyámhatóság felügyelete alatt. A 195. íj, második mondata jelöli meg, hogy hol veszi kezdetét a gyámhatósági beavatkozás joga és kötelessége. Kezdetét kell vennie, mihelyt a gyámhatóság a gyermek vagy rokonai panasza, hatósági közeg feljelentése vagy akármily más úton arról értesül, hogy az atya a gyermek vagyonának kezelésével járó kötelezettségei ellen vét, vagy hogy gátolva van ezeket teljesíteni. A gyámhatóságnak a gyermek érdekeinek megóvásáról megfelelő intézkedésekkel kell gondoskodnia. Ha gátolva van az atya kötelességét teljesíteni, a 326. §. szerint gondnokkal helyettesíttetheti. Ha kötelességellenes az atya eljárása, a gyámhatóság a 3-ik bekezdésben megadott azzal a jogával élhet, hogy az atyát pénzbírság terhe alatt utasíthatja kötelessége teljesítésére (293. §. 2. bek.). A pénzbírság kétszáz koronát meg nem haladhat, szabadságvesztésre át nem változtatható ós eredménytelensége esetében csak két ízben ós nyolc napnál' nem rövidebb időközökben ismételhető (255. §. 2. bek.). Ha a megintés vagy bírságolás nem látszik célravezetőnek, vagy a gyermek érdekeinek veszélyeztetése nyilvánvaló, a gyámhatóság megteheti, sőt a szükséghez képest azonnal meg is kell tennie a gyermek érdekét biztosító intézkedéseket. 17. Míg a 195. §. a szükség beálltával teendő ideiglenes intézkedésekről szól, a 196. §. azokat a messzebbható intézkedéseket jelöli meg, amelyeket a gyámhatóság megtehet, ha a már tett intézkedések a kívánt eredménnyel nem jártak vagy állandó jellegű intézkedések alkalmazásával lehet csak a gyermek érdekét az atya kötelessógellenes magatartásából származható károsodással szemben megóvni. A § első bekezdése szerint, ha az atya nem nyújtja a gyermeknek azt a biztosítékot, amelyet adnia kellene, vagy a gyermek jövedelmét nem úgy használja fel, amint kellene : a gyámhatóság arra kötelezheti, hogy a vagyon kezeléséről gyám módjára számot adjon. Ha az atya vagyonkezelő kötelességének megsértésével a gyermek vagyonának állagát vagy a gyermek eltartását nagy mértékben veszélyezteti és ellene bírságolásnak sincs többé helye, vagy ha az atya a vagyon kezelésére képtelen: a 2-ik bekezdés szerint a gyámhatóság a gyermek egész vagyonának kezelését elvonhatja tőle. Ezt a gyámhatóság arra a vagyonra nézve, amelyhez a gyermek öröklés vagy élők közötti ingyenes jogügylet útján jutott, megteheti már akkor, ha az atya a juttató rendelkezése szerint a vagyon jövedelméről számot adni vagy a vagyont utasításainak megfeleloleg kezelni alaptalanul vonakodnék. 18. Hogy a gyermek érdekében a 195. és 196 §-ok alapján tett gyámhatósági intézkedést, ha céljainak többé nem felel meg, maga a gyámhatóság a jövőre nézve megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti (197. §. 1. bek.), magának a gyámhatósági felügyeletnek céljából következik. De tekintettel a gyermek vagyona kezelését elvonó gyámhatósági intézkedésnek az atya jogába vágó következményeire, a 2-ik bekezdés megadja az atyának a jogot, hogy a bíróságtól az őt a vagyonkezeléstől megfosztó gyámhatósági határozat hatályon kívül helyezését kérhesse, ha a megfosztásra nem volt törvényes ok. 19. A vagyonkezelői jog megszűnésének okszerű következménye, hogy a> kezelő kiadni tartozik a vagyont tulajdonosának, vagyis neki magának, vagy törvényes képviselőjének, vagy jogutódainak. Erre kötelezi az atyát a 198. §. Azt, hogy a vagyon állásáról számadást is kell adnia, megállapítják a 189. ós 891. §-ok.