Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

186—187. §. * 95 számításával kétszeres becsérték fedezi. Ellenben a 270. §. szerint a biztosítéki zálogjognak mezőgazdasági ingatlan értékének első felében, más ingatlan (tehát a házéban is) értékének első harmadában kell fedezetet találni. Jel­zálogos kölcsön háromnegyed része erejéig, ha az első helyen van bekebe­lezve ós az említett érték fedezettel bír. Tágítja még a könnyítés mértékét az 1. bek. azzal is, hogy zálogul elfogadhatóknak jelenti ki a 270. §. 1. és 6. pontjának megfelelő követeléseket (takarékpénztári betétek) is. A 2-ik bekezdés még tovább megy a biztosítékadás könnyítése tekinte­tében. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben a gyámhatóság megenged­heti, hogy az atya nem árvaszerű (270. §. 2. bek. 2. és 3. p.) és a névér­téken aluli árfolyamuk kétharmad részével számított értékpapírok letétbe helyezésével vagy a 270. §. 2. bek. 1. és 6. pontjának meg nem felelő pénz­intézeti betéti könyvön vagy életbiztosítási kötvényen alapuló követelés el­zálogosítása által tegyen eleget biztosítási kötelezettségének. Méltánylást érdemlő eset lehet, hogy az atya a gyermekével szemben lejárt tartozását saját érde­keinek számottevő kockáztatása nélkül nem volna képes kiegyenlíteni, pl. ki kellene adni elhunyt feleségének a gyermekre örökségkép jutott hozományát, közszerzeményét; vagy törvényszerű biztosítékul szolgálható értékpapírok beszerzése céljából saját értékpapírjait csak számottevő veszteséggel értéke­síthetné, vagy egyéb módon biztosítékot adni egyáltalán nem képes. Mert míg a gyámhatóság az atyának a §. bekezdésének megfelelő biztosítási ajánlatát vissza nem utasíthatja, a 2-ik bekezdésben felajánlott biztosíték el­fogadhatósága a gyámhatóság szabad mérlegelésétől függ, amely azt csak jobb hiányában, méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében is, ha a gyermek érdekének nyilvánvaló veszélyeztetésétől nem kell tartani, enged­heti meg. • 7. Kétségtelen, hogy olyankor, amikor az atya a gyermek vagyonát általa nyújtott biztosíték mellett kivánja kezelni, a biztosíték elfogadhatósága vagy annak feloldása kérdésében közötte és gyermeke között érdekellentét van, vagyis a gj^ermek érdekét ennél a jogügyletnél is gondnoknak kellene kép­viselnie. Mai jogunk sem tartja azonban ezt szükségesnek, hanem madara a hatóságra bízza a gyermek érdekének képviseletét. így a 186. §. 1. bek. szerint is a biztosíték adásánál és feloldásánál (magától értetik, hogy a már adottnak felemelésénél vagy csökkentésénél is) a gyermek közreműködését a gyámhatóság intézkedése pótolja. ' Minthogy az atya nem a gyermek, hanem a saját érdekében nyújtja a biztosítókot, a 2-ik bekezdés helyesen terheli a biztosítók adásának és fel­oldásának költségével az atyát. 8. Mai jogunkkal egyező a 187. §. első bekezdésének az az intézkedése, amely szerint az atya, ha nem ad kellő biztosítókot, a gyermek pénzét, érték­papírjait és drágaságait ópúgy mint a gyám, köteles a gyámhatóságnak be­szolgáltatni, illetve elhelyezni. A 2-ik bekezdés tartózkodik a gy. törv. 17. §-ának részletezésétől, de lényegében azzal megegyezően a gyámhatóság belátására bízza, hogy a gyermek egyéb ingó vagyona, ha az atya biztosítókot nem ad, bár azt a gyám­hatóság szükségesnek találta, mikép biztosíttassák számára. A gyámhatóság ugyanis elrendelheti, hogy azokat az anyagi dolgokat, amelyek az atya kezén értékükben csökkenhetnének vagy elkallódhatnának anélkül, hogy a gyermek is hasznát venné, megfelelő helyen ós módon őrizzék, vagy hogy értékesít­tessenek. A 2-ik bekezdés az atya könnyebbségére feljogosítja a gyámhatóságot,

Next

/
Thumbnails
Contents