Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-880. A m. kir. állami számvevőszéknek jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:V. t.-czikk) az 1912. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról
248 880. szám. 6. czímhez. (Állami elemi népiskolák.) A 3. »A kiskunhalasi állami elemi iskolák ápitkezésére« rovaton felmerült 17.761 K 51 f újabb előirányzat nélküli kiadás oka az, hogy Kiskunhalas r.-t. város tarthatatlan községi népoktatásának állami kezelésbe vételével felmerült annak szükségessége, hogy első sorban a város belterületén másfélezret meghaladó tanköteles oktatása tétessék lehetővé. Eztn okból két, egyenként nyolcz tantermes állami népiskola felállitása vétetett tervbe, melyeknek épitési költsége 180.000 K-ban állapíttatott meg. Miután erre a teljesen lefoglalt költségvetési hitel fedezetet nem nyújtott, a jelzett épitési szükséglet előirányzat nélküli kiadásként volt utalványozandó. A fentebb kitüntetett 17.761 K 51 f az ezen épitkezések után esedékes egyik kereseti részlet fedezése czéljából utalványoztatott. A 4. »A hajduudvardi állami elemi iskola felépítése alkalmával észlelt hiányok pótlásának költségeire« rovaton mutatkozó 3.000 K előirányzat nélküli kiadás az állami elemi népiskola épitési munkáinak felülvizsgálása alkalmával megállapított és a vállalkozó által nem teljesített hiányok pótlása czéljából utalványoztatott; ezen összeg azonban az utófelülvizsgálat során a vállalkozó biztositékából meg fog térülni. 8. czímhez. (Nem állami elemi iskolák segélyesésére.) A »Községi és hitfelekezeti elemi iskolák épületének létesítésére* tételnél kimutatott 191 K 77 f túlkiadás onnan ered, hogy a községi és hitfelekezeti elemi népiskolák épületének létesítésére engedélyezett tőkesegélyek kiutalása alkalmával, ezen összeg helyes felhasználásának ellenőrzése végett elrendeltetett, hogy az illető épitkezések a kir. államépitészeti hivatalok, illetve ezek mérnökei által felülvizsgáltassanak. Az ezzel: járó mérnöki útiköltségek természetszerűleg szintén a fenti hitelt terhelik. A túlkiadást az a körülmény idézte elő, hogy a m. kir. kereskedelemügyi tárcza által előlegezett ezen útiköltségek kiegyenlítésére csak a folyó évben, a pótutalványozási időszak alatt kerülhetett sor, a midőn a rendelkezésre állott hitel már teljesen kímerütetett, de a még az 1912. évben teljesített felülvizsgálatok költségei a számviteli szabályok értelmében szintén az 1912. évi kezelés terhére voltak elszámolandók. 9. czímhez, (Kisdedóvó intésetek és menedékházak.) Az 1. * Kisdedóvodák és menedékházak épületeinek helyreállítására és építkezésekre« rovaton jelentkező 3.927 K 12 f túlkiadás nem az 1912. évi, hanem az 1913. évi hitelt terheli. Minthogy ezen összeg még az 1912. évi zárszámadás megszerkesztése előtt az 1913. évi kezelés terhére átvezettetett, az az 1912. évi pótnegyedben csak látszólag jelentkezik túlkiadásként és ezért indokolást nem igényel. A 3. »A nagymarosi I. számú óvoda részére szükséges telek vételára« rovaton kimutatott 10.000 K előirányzat nélküli kiadás, minthogy ez az összeg bevételként is szerepel, tulajdonképen átfutó tétel. A szóban forgó összeget Nagymaros község telekvételi czélokra fizette be, ez tehát a telek ára fejében kiutalandó volt. A 4. ->A nagymarosi III. számú óvoda részére szükséges telek vételára« rovatán jelentkező lO.OOOKelőirányzat nélküli kiadás, minthogy ez az összeg bevételként is szerepel, tulajdonképen csak átfutó tétel. A szóban forgó összeget Nagymaros község egy óvodai telek vételára fejében fizette be az illetékes kir. adóhivatalba. Az 5. »A fiumei torettai óvoda építésére* rovaton feltüntetett 120.000 K előirányzat nélküli kiadás onnan ered, hogy a fiumei torrettai óvoda építésére a Danubius hajóépítő részvénytársaság igen értékes telket adományozott, az adományozáshoz azonban azt a feltételt kötötte, hogy az óvoda még az 1912. év folyamán megépíttessék. Az építkezést tehát foganatosítani s az ebből folyólag esedékessé vált 120.000 K-t kiutalni kellett.
