Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-880. A m. kir. állami számvevőszéknek jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:V. t.-czikk) az 1912. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról

880. szám. 249 11. czímhez. (Elemi iskolai tanitó-, tanítónő- és kisdedóvőnőképző intézetek.) A 9. ^Budapesti I. ker. tanítóképző építkezéseinél felmerült költségtöbblet* rova­ton mutatkozó 62.255 K 44 f ujabb előirányzat nélküli kiadás oka az, hogy a szóban forgó építkezés költségeit az építés megkezdésekor előre nem lát­hatóan felbukkant talajvíz elszigetelése miatt szükségessé vált alapozási munkák többköltsége annyira megdrágította, hogy a szükséges költségvetési fedezetről pontosan gondoskodni nem lehetett. Miután a szóbanforgó czélra költségvetési hitel nem volt, a pótlólag előállott költséget előirányzat nélküli kiadás­ként kellett utalványozni. A 11. »Sárospataki tanítóképző-intézet épitkezé sére« rovaton kimutatott 81.326 K 68 f ujabb előirányzatnélküli ki­adás akként keletkezett, hogy a szóbanforgó épitkezés az e czélra költségvetési­leg előirányzott hitel terhére megkezdetett ugyan, de a vállalkozóval oly dif­ferencziák merültek fel, a melyek miatt, tőle a vállalatot el kellett venm. Ezen ügy tisztázása huzamosabb időt vett igénybe, miközben az előirányzott hitelek elévültek. Minthogy pedig az építkezést más vállalkozóval és magasabb egység­árak mellett kellett folytatni s az épitkezés költségeit pontosan megállapítani ily körülmények között előre nem lehet, a felmerülő s fent kitüntetett összeget meg­felelő fedezethiányában előirányzat nélküli kiadásként kellett kiutal­ványozni. 14. czímhez. (Gyógypaedagogiai intézetek.) A 4. »Az ifjú vakok számára Szegeden létesítendő intézet építési és berendezési költségeire szükséges 270.000 K-nak I. részlete« rovaton jelentkező 262 K ujabb túlkiadást indokolttá tette az a körülmény, hogy az épitkezés gyors menetben indult meg, s a kere­seti kimutatások összegei múlhatatlanul kiutalandók voltak, annál is inkább, mert az épitkezés félbenhagyása az ügy érdekére hátrányos, a kincstárra nézve pedig anyagi károkkal járt volna. Egyébként a számjelzett összeg az 1912. és 1913. évekre előirányzott 270.000 K összköltségben fedezetet talál. A 6. »Ideges gyer­mekek budapesti intézete részére vásárolt telek vételára« rovaton előállott 453 K 20 f ujabb előirányzat nélküli kiadást az okozta, hogy az ideges gyermekek alsó- és középfokú iskolája a megnyitás után már két év múlva sem volt képes befogadni a jelentkező növendékeket s igy az iskola bővítésétől, tekintettel arra, hogy az országban csak egy ilynemű intézet van, elzárkózni nem lehetett. Minthogy pedig az intézet tőszomszédságában levő telek megvétele csak az 191 í. évi állami költségvetés letárgyalása után vált lehetővé s igy a szóban levő összeg előirányzásáról gondoskodni nem lehetett, a 453 K 20 fnek előirányzat nélküli kiadásként történt folyósítása indo­kolt volt. "- i ' IX. fejezet. 3. czímhez. (Az 1904. évi XIV, t.-cz. alapján eszközlendő beruházások.) A »Budapesti királyi egyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi közkórház épitése« rovaton kimutatott 539 K 23 f újabb előirányzat nélküli kiadást a minister következőleg indokolja: »A budapesti tudományegyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi közkórház építésére az 1904. évi XIV. t.-czikk, illetőleg a későbbi költségvetési törvények által engedélyezett 7 x /2 millió K hitel­lel szemben bizonyos mérvű többszükséglet jelentkezik. A munkálat be van fejezve, sőt az újonnan létesített telep már több mint két esztendeje működés­ben is van; a munkálatoknak műszaki felülvizsgálata s a végszámláknak ezzel egyidejűleg foganatosítandó collaudálása azonban még nem nyert befejezést, Képv. iromány. 1910—1915. XXX. kötet. 32

Next

/
Thumbnails
Contents