Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.
Irományszámok - 1910-794. Törvényjavaslat az aldunai III., IV. és V. számú öbölzetek ármentesitéséről
794. szám 459 1908. és 1909. évi költségvetésekben e czélra engedélyezett hitelösszegeknek igénybevételével — az ármentesítés és az azzal kapcsolatban megoldandó belvizszabályozás tervét készítse el. A terv 1910. évben elkészült. A műszakilag felülbírált és ennek során bizonyos részleteiben módosított eme terv szerint a szóbanforgó öbölzeteknek árvíz ellen való védelmére emelendő töltés kiindulna a rezsőházai (rudolfsgnadi) árm, és belvízlecsapoló társulat védtöltésének 17.5 km-nél ós a Karas nevű vízfolyás áttöltésével vezetne a Duna folyam balpartján, e folyammal párhuzamosan, a Duna jobbparti magaslatoktól átlagosan 1.300 méter távolságban, a Temes folyó torkolatáig, e ponttól a Temes jobb partján, Pancsova th. város belsőségének felső végéig, onnan az Almás község belsőségeinek alsó végéig terjedőleg létesíteni tervezett átvágás mentén, majd újból a Temes folyó jobb partján, a Karas vízfolyás medrének áttöltésével, a csentai magas partig. A Duna menti töltésvonal a fentebb megjelölt irányban való vezetéssel az 1875. év előtt létesült töltések nyomát követné és az ártérnek <Pacaris.-> nevű, a Duna folyam és egy régi Dunaágnak tartott ér által határolt oly részén haladna keresztül, amely területnek hovatartozósága — az ottani határ kérdésének még eldöntetlen volta miatt — Magyarország és HorvátSzlavonországok között vitás. A tervezett védtöltések által, amelyek hossza a Duna mentén 50.9, a Temes mentén pedig 37.95 km, összesen tehát 88.85 km lenne, 62.174 |jj| holdnyi terület nyerne mentesítést, ide nem számítva azt a területet, amely a védtöltés és az a fakadó vizek elleni védelemre emelendő szorító töltés közé fog esni. A mentesítést nyerendő területből a kincstáró és a közalapítványé 24.922 -J 7 Ö hold, községi vagyont képez — a vitás területen fekvő ós Belegis valamint O-Banovce horvát-szlavonországi községek által bírt mintegy 1132 kat hold beszámításával — 27.121^ hold, magánosoké pedig 10.131 S holdA védtöltés úgy a dunai, mint a temesi szakaszon 6.0 méter koronaszélességgel és az 1895. évi legmagasabb árvíz figyelembevételével számított várható árvízszínmagasság fölé 1.0 méterre felérő koronamagassággal lenne létesítendő, a várható vízszínmagasságáig felérő 4 méter széles padkával, a víz felől 1:3-hoz, a mentett oldalon a padkáig terjedő felső részen 1:2, az onnan lefelé eső részen pedig 1: 3-hoz hajló rézsűvel. A védtöltésnek azok a részei, amelyek nagyobb mélységű laposokon és medreken vezetnek át, oly kép nyernének kiegészítést, hogy ahhoz úgy a víz felől, miiyt a mentett oldalon 10—10 méter széles és a természetes terepszínig érő 1 : 3-hoz hajló oldalrézsűvel bíró másodpadka is csatlakoznék. A belvizek elvezetése céljából arra való figyelemmel, hogy a Dunának vizállása az év legnagyobb részében magasabb, mint a belvízszín megengedhető legnagyobb magassága, két szivattyútelep terveztetett, melyek mindegyike külön-külön 5'5 m 3-nyi másodpercenkinti vízmennyiséget átlagosan 5-6 méter maximális magasságra képes kiemelni. Mindegyik szivattyútelephez egy-egy főcsatorna és azokba torkoló mellékcsatornák vezetnék a belvizet. A két szivattyútelep egy csatornavonallal nyerne egymással összeköttetést. A tervezett csatornák összes hossza 198;5 km. A csatornák fenékszélessége 1.0—4.0 méter között váltakozik. Az oldalrézsűk a két csatornánál 1 :|2-höz, a mellékcsatornáknál 1:1-hez és 1:1.5-höz hajló oldalrézsűkkel bírnának. 58*
