Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-794. Törvényjavaslat az aldunai III., IV. és V. számú öbölzetek ármentesitéséről

458 794. szám Melleidet a 794. számú irományhoz. Indokolás az aldunai ÍÍL, IV. és V. számú rétöbölzetek ármentesítésére vonatkozó törvényjavaslathoz. Az aldunai III., IV. és V. számú rétöbölzeteket a Torontál vármegyéhez és Pancsova th. j. f. városhoz tartozó azok a területek alkotják, a melyeket nyugatról és délről a Duna folyam, keletről a Temes folyó, északról pedig a Karas nevű vizfolyás határol. E területek, amelyek 70.641 kat. hold 971 D-ölnyi kitérjedésűek, azelőtt a Xll-ik német-bánáti határőrvidóki ezred, illetőleg a katonai kincstár tulajdonát képezték. 0 Császári és Apostoli Királyi Felségének 1868. évi október 13-án kelt legfelső elhatározásával e területek fele a XII.-ik német-bánáti ezred községeinek díjmentesen adományoztatott, másik fele pedig a tanulmányi alap kihasításával, telepítési czélokra rendeltetett, a telepeseket terhelő azzal a kötelezettséggel, hogy e területekért egyfelől holdankinti 30 frt megváltási árat fizetni, másfelől az ármentesítést végrehajtani ós az ármentesítő töltéseket fentartani tartoznak. A település és az ármentesítés ily alapon meg is kezdetett, azonban az 1876-iki árviz a létesített védműveket elpusztította, aminek megtörténte után a telepesek el is széledtek, ós a telepítési czélokra rendelt területek a m. kir. kincstár tulajdonába jutottak. Az ármentesítés kérdése az erre tett ennek az első kísérletnek meghiúsulása után is állandóan szőnyegen maradt; 1882. évben a pénzügyminiszter, akinek tárczájához tartoztak akkoron e területek, különböző terveknek kidolgoztatásával és tanulmányoztatásával tárgyalásokat indított a kérdés megoldására. A fennforgott nehézségek között és különösen a miatt, mert a Duna folyam szabályozási munkálatai ós az ezen öbölzetekkel szomszédos ármentesítő társulatok töltésépítési munkálatai még nem haladtak elő annyira, hogy az aldunai III., IV. és V. sz, öbölzetek ármentesítésének —az ez által előidézhető árvizszin emelkedésre való tekintettel — helyt adni lehetett volna, a legújabb időkig e téren határozó lépés nem történhetett. Amint a fentebb kiemelt akadály megszűnt, hivatali elődöm eleget teendő ama folyton megújuló kéréseknek is, amelyek az érdekelt és különösen az árvizek által leginkább sújtott Borcsa és Bárányos községek részéről, az ármentesítés kérdésének megoldása iránt előterjesztettek, 1908. évben intézkedett, hogy az ármentesítés ügyének kellő tárgyalás alá vehetése végett a pancsovai m kir folyammérnöki hivatal — a törvényhozástól az