Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-CXXXVII. A képviselőház házszabályai
CXXXVII. szám. 547 kőzni tartozik és midőn a hozzáintézett valamely interpellatióra felelni kivan, aziránt a Házat maga, vagy a Ház elnöke által — legalább egy nappal előbb — értesiti. 199. §. Válasz és A minister nyilatkozatára az illető Tiszon- képviselőnek, ha jelen van, joga van válaszolni s ezután a Ház további vita nélkül határoz a felett, vájjon a minister nyilatkozatát tudomásul veszi-e, vagy tárgyalás végett napirendre tűzi. Ha azonban a minister szükségét látná a másodszori felszólalásnak, ez esetben az interpelláló szintén élhet az újból való felszólalás jogával. 200. §. Tíapireiid & ki valamely kérdésben napirend előtti előtt kivan felszólalni, tartozik erre ' nézve az ülés megkezdése előtt az elnök engedélyét kikérni. Az elnök, ha a ielszólalást megengedhetőnek nem találja, ez iránt az illető képviselő kívánatára a Házhoz intéz kérdést, melye felett vita nélkül dönt. A mennyiben az elnök többeknek tagadta volna meg a napirend előtti felszólalásra az engedélyt, javaslatára a Ház az összes megtagadások kérdésében vita nélkül együttesen határoz. A napirend előtti felszólalás keretében felvetett kérdés vita és határozathozatal tárgyát nem képezheti. 201. §. Tanácsko- A napirendre kitűzött tárgy feletti zás félbe- tanácskozás megkezdetvén, azt megszakítása. -. ., . ,,, nl , . , , ! , -, , szakítani, telbenhagyni es mas kerdes tárgyalására átmenni, csak az elnök javaslatára lehet. K E javaslat felett a Ház vita nélkül dönt. 202. §. Minden törvényjavaslat, valamint Altalános a költségvetés felett, előbb az álta- Tita « lános vita kezdődik és csak ennek befejeztével térhet át a Ház az alapul már elfogadott javaslatnak részletes tárgyalására. A részletes tárgyalás rendszerint Eészletes szakaszonként történik. Az elnök vita. javaslatára legfeljebb négy szónok meghallgatása után a Ház több, egymással kapcsolatban álló szakasznak együttes tárgyalását határozhatja el. 203. §. Az első szó illeti a bizottsági elő- vita adót, vagy bizottságilag nem tárgyalt kezdete, ügyeknél az indítványozót, utána a kisebbségi előadónak vagy a különvélemény, illetőleg az elleninditvány beadójának van joga szólani. 204. §.' A többi képviselők szólás végett az ezzel megbízott jegyzőknél irat- eiöiesyzés. koznak fel. '' Szólásra előjegyzésnek azonban csak az illető tárgynak a napirendre történt kitűzése után a Ház nyílt üléseiben van helye. Az előjegyzés a szólók jegyzésére kirendelt napi jegyzők által eszközlendő a jelentkezés sorrendjében. A tárgyaláskor a feljegyzés sorrendjében hivatnak fel az illetők szó- sorren( i] e# lásra, azonban mindaddig, mig a tanácskozás tárgyát képező javaslat mellett és ellen szólani kívánók vannak feliegyezve, azok felváltva hivatnak fel a szólásra. Ha kisebbségi vélemény nincs bejelentve, az előadó után első sorban az indítvány ellen feljegyzett első szónokot, ha pedig kisebbségi vélemény is van, a kisebbségi előadó után az indítvány mellett feljegyzett első szónokot illeti a szó. C9*
