Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-CXXXVII. A képviselőház házszabályai
548 CXXXVII. szám. 205. §. Egyszer- Ugy az általános vitában, mint a szólás joga. r és Z letes tárgyaláskor, az egyes szakaszoknál — a 202. §. korlátai között — az alább irt kivételekkel, mindenki csak egyszer szólhat. '206. §. ' Beszéd meg-- A megkezdett beszédet az ülés kezdése és folyama alatt kell bevégezni s azt a '• következő ülésben folytatni nem szabad. A szólásra felirottak közül azon képviselő, kire a napirend tárgyalására megállapított időnek letelte előtt legfeljebb egy óranegyeddel kerül a Utolsó sor ' kórheti a Házat, hogy vagy a negyedóra, napirend tárgyalására szánt időt beszédének befejeztóig hosszabbítsa meg, vagy a tárgyalást félbeszakítva, beszédjének más napra halasztására adjon engedélyt. E kérelem felett a Ház vita nélkül dönt. Vita bezárása 207. §. Ha szólásra többé senki sincs feljegyezve, az elnök kérdést intéz a Házhoz az iránt, hogy kiván-e még valaki szólani és ha felhívására senki sem jelentkeznék, a vitát bezárja. Az általános vita bezárása után szavazás előtt még egyszer szólhatnak: zárszók. a ) bizottsági jelentések tárgyalásánál : a bizottsági előadó s a kisebbségi ..vagy különvélemény előadója; b) bizottságilag nem tárgyalt ügyeknél az indítványozó s az ellenindítvány beadója, ha az elleninditványt kívüle még harminczan aláírták. Más indítvány beadóját a zárszó joga nem illeti meg. zárszók A részletes tárgyalás alkalmával a részletes , , , .•-, ,- , . , , tárgyalás- a vlta bezárása után csak a bízottnál, sági előadónak van joga szólni, a mennyiben a vita során beadott indítványokra nyilatkozni kíván. 208. §. A ministerek az 1848:111. t,-ez. Ministerek 28-ik §-a alapján bármikor felszólal- és me §" , . -, bizottiaik. hatnak. A ministerek megbízottai, kik a Háznak előre bejelentendők, a szükséges felvilágosítások adása végett a tárgyalás folyamán és a kérdés feltevése előtt szintén szót kérhetnek, nemkülönben a bizottsági előadó is, a hozzá intézett kérdésekre vagy a vita alatt felmerült kételyekre nézve. 209. §. A vita folyamán szót kérhetnek Személyes azok is, kik: kérdés. a) személyes megtámadás visszautasítása, b) félreértett szavaik valódi értei- Félreértett mének helyreállítása, valamint szavak. c) a házszabályok valamely ren- Házdelkezesének a fenforgó esetre való szabályok. alkalmazása érdekében röviden felszólalni kivannak, mely alkalommal azonban semmi egyéb tárgyra ki nem terjeszkedhetnek. Ezen kérelem felett a Ház vita nélkül dönt. Ha az elnök azt látja, hogy ilyen kérelmek oly nagy számban terjesztetnek elő, hogy ez által zág .. a Ház tanácskozása megakasztatik, akasztása. felhatalmazást kérhet a Háztól az iránt, hogy azon ülés tartama alatt az ezen czímeken való felszólalást, csakis a napirend tárgyalására meghatározott idő eltelte után engedje meg. E kérdésben a Ház vita nélkül dönt. 210. §. A vita során indítványt, ellen- Iras i,a fogindítványt és módositványt mindig laiandókaz Írásba foglalva kell beadni, s azok inditTánJ,oknetaláni kinyomatása iránt a Ház vita nélkül határoz.
