Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről
198 750. szám. származási megjelölések és a tisztességtelen verseny elleni oltalom tekintetében biztositja. A 2. czikk utolsó mondata új rendelkezést foglal magában s kimondja, hogy az Unióhoz tartozó országok az oltalom biztositását nem tehetik attól függővé, vájjon az oltalomra igényt tartó külföldinek van-e az illető országban állandó lakása vagy üzleti telepe. Ezen rendelkezésnek a felvétele azért volt szükséges, mert némely ország (igy Francziaország) törvényhozása az ipari tulajdonjogi oltalmat, nevezetesen a tisztességtelen verseny elleni védelmet a honosok részére is csak az esetre biztositja, ha az illetőnek belföldön állandó lakása vagy üzlettelepe van. Magyarországon ez az új rendelkezés a jogállapotot meg nem változ tatja, mert az Unióhoz tartozó külföldiek szabadalmai, védjegyei és ipari mintái az Unió-egyezményekben ide vonatkozólag foglalt határozmányok czólzatuknak megfelelő, helyes értelmezése folytán eddig is oltalomban részesültek akkor is, ha az oltalmat igénylő külföldinek az országban sem állandó lakása, sem vállalata nem volt. Az új washingtoni egyezménynek ezt az elvi álláspontot a tisztességtelen verseny elleni oltalomra is kiterjesztő rendelkezése úgy a szorosabb értelemben vett ipari tulajdonjogok oltalma körében már is érvényesített állásponttal való analógiája, mint nemzetközi szerződéses jellege következtében az előkószitós alatt álló tisztességtelen verseny elleni törvényben is annak idején kifejezésre lesz juttatandó. Az üzleti telep bírása alól való mentesség azonban nem menti fel a szabadalmak, védjegyek és ipari minták külföldi tulajdonosait azon beltörvényhozásunk által előirt kötelezettség alól, mely szerint a bejelentés alkalmával itteni képviselőt tartoznak nevezni. A 2. czikkhez tartozó zárjegyzőkönyv c) pontja ezt kifejezetten is megállapítja. A 3. czikkhez. Az egyezmény 3. czikke teljes egészében és szószerint a régi egyezményből vétetett át. ' : ' •• ..•'' A 4. czikkhez. A 4. czikk a), b) ós c) pontja a régi egyezménytől csupán stiláris módosítások, nevezetesen a használati mintáknak már említett beiktatásában, továbbá abban tér el, hogy a használati mintákra az eddigi 4 hónappal szemben 12 hónapi elsőbbségi határidő, vagyis ugyanoly időköz állapíttatott meg, mint a szabadalmakra vonatkozólag, a mi az oltalmazható használati mintáknak a szabadalmazható találmányokkal rokon természete mellett kellően indokolva is van. Ezen módosítás következtében a Nómetbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi november hó 17-én kötött s az 1908. évi LIV. t.-czikkbe iktatott egyezménynek 7. czikkóben foglalt rendelkezés • alkalmazást többé nem nyerend. Ki van emelve továbbá a 4. czikkben, hogy az elsőbbségi jogot nemcsak a bejelentő, hanem annak jogutóda is érvényesítheti. Ennek a kimondása, habár az Unió szelleme kifejezett rendelkezés hiányában is csak ezt a magj^arázatot engedi meg, némely ország ellenkező joggyakorlatának megszüntetése végett volt szükséges.
