Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

750. szám. 197 egyezményeket beczikkelyező 1908. évi LII. t. ez. 3. §-ában foglalt rendelkezés továbbra is teljes mértékben hatályban marad, vagyis a washingtoni nj egyezményeket megerősitett vagy ezekhez utóbb csatlakozott Unió-államokban megszerzett ipari tulajdonjogok tekintetében is alkalmazást fog nyerni, áttérek az nj egyezmények közelebbi ismertetésére. A) Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án Parisban létesült s 1900. évi deczember hó 14-én Bruxellesben és 1911. évi június hó 2-án Washingtonban módositott Unió-szerződés. Ezen egyezmény stiláris természetű módositásairól, bár ezek számosak, itt csak egész általánosságban kivánok megemlékezni. Külön fele miitendőnek csak egyet tartok, az »ótat« (állam) szónak egyes, széleskörű autonómiára szert tett gyarmatországokra való tekintettel az új szövegben a »pays« (ország) szóval való következetes helyettesítését. Ezekben az egyezményekben a szóban forgó módosításnak, a melylyel több újabb időben létesült nemzetközi egyezményben (igy a berni nemzetközi szerzői jogi egyezménynek a berlini revizionalis konferenczián megállapított szövegében) is találkozhattunk, semmiféle tárgyi jelentősége sincs, a mi már abból is megállapítható, hogy a régi egyezményekben és pedig úgy a párisi foegyezményben, mint a madridi megállapodásokban a szóban forgó két kifejezés felváltva használtatott (1. párisi Unió 5., 6., 8. czikkeit és madridi egyezmény 1., 5., 6., 7., 8., 9., 9.b. czikkeit). Az 1. csikkhez. Az 1. czikk annyiban tér el a- régi egyezménytől, hogy a szerződést aláirt országoknak, mint az Unió köteléket alkotóknak névszerinti felsorolása az új egyezményben mellőztetett és pedig azért, mert az utólagos kilépések és csatlakozások következtében a régebbi felsorolás a tényleges viszonyoknak már nem felelt meg, egy újabbi felsorolás pedig a várható csatlakozások következtében szintén csak rövid ideig felelhetne meg a szabatosság követelményeinek. A 2. czikkhez. A 2. czikkben az egyezmény által megállapitott kölcsönös védelmi kötelezettség a használati mintákra is kiterjesztetett. Ámbár a régi egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyv első pontjának azon rendelkezése, mely szerint az • ipari tulajdon« kifejezés a legtágabb értelemben veendő, semmi kétséget seni hagy az iránt, hogy a védelmi kötelezettség a használati mintákra is kiterjed, mindazonáltal az esetleges félreértések elkerülése czéljából a módosítás kívánatosnak jelentkezett. Magyarországot egyébként e módositás nem érinti, mert külön törvényünk a használati mintákról nincs s mert azon tárgyak, melyek egyes külföldi törvényhozások által ezen fogalomkörbe vonattak, nálunk részben a szabadalmi törvény, részben a mintaoltalmi szabályok alapján eddig is oltalmat élveztek. Ezen kivül a 2. czikkben vétetett fel az eddigi 10. b. czikkben foglalt rendelkezés, a mely a külföldiek részére a honosokat megillető elbánást a