Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-731. Törvényjavaslat a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

62 731. szám nézve jogi hátrány csak az esetben származhatik, ha a tanitó munkájának eredménye ki nem elégitőnek — vagy szolgálati magatartása nem megfelelőnek minősittetik, mely minősités nem titkos és arról a tanitó tudomást szerezhet oly czélból, hogy a minősités felülvizsgálását kellő időben kérelmezhesse. A végrehajtási utasitás é tekintetben kimeritően fog intézkedni. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a jelen javaslatban ismertetett fizetés rendezés nemcsak magasabb illetményeket állapit meg úgyszólván az egész vonalon, hanem törvényes biztosítékokat is statuál arra nézve, hogy a magasabb illetményben részesedjék kivétel nélkül mindenki, a ki kifogástalan munkájával és nemzeti érdekeinknek megfelelő magatartásával arra rászolgál. A jelen javaslat pénzügyi hatását következőkben ismertetem: A községi és hitfelekezoti elemi népiskolai tanitók létszáma: 23.500. Az 1907. évi XXVII. törvényczikk alapján fizetéskiegészités és korpótlók czimén államsegélyt élvez összesen: 17.448 tanitó és tanitónő, tehát államsegélyben nem részesül: 6.0B2 tanitó. Ez utóbbiak közül a székesfővárosi községi elemi iskoláknál alkalmazott tanitók jelenleg kedvezőbb javadalmazásban részesülnek, mint a minőt a törvényjavaslat biztosit Ezért összesen csak: 21.980 tanitó, még pedig: 16.948 férfi tanitó és 5.032 nőtanitó fizetésének rendezéséről s az azzal járó költségekről van szó. Ez a 21.980 tanitó a fenti törvényczikk alapján alapfizetés és korpótlék czimén ez idő szerint évente 28,876.700 K illetményt élvez, mig a jelen törvényjavaslat szerint összfizetésük évi 35,578.800 K-ra rug. Többköltség tehát . . 6,702.100 K. A javaslat 27-. §-a értelmében az 1893. évi október hó 1-ét megelőzőleg már alkalmazásban volt tanitók részére engedélyezhető személyi pótlék czimén előirányzandó volt . . . . . . . . 250.000 K. az összes költségtöbblet-tehát . . 6,952.100 K. Ezen költségek fedezésére az 1913. évi állami költségvetésben 5,700.000 K. lévén előirányozva, az új fizetéárendezés az előirányzott összegen felül még évi 1,252.100 K. költségtöbbletet okoz, mely azonban részben fedezetet talál az évközi megtakarításokban. Ezek után áttérek az egyes szakaszok megokolására. Az 1. §-hoz: Az 1. §-ból kitűnik, hogy javaslatom az 1907 : XXVII. törvényczikk novelláris módositása, a mennyiben az a hivatkozott tör vény czikknek kizárólagosan az illetményeket szabályozó és az ezekkel kapcsolatos rendelkezésére terjed ki, az állami és nemzeti érdekeket biztositó egyéb határogmányait pedig érintetlenül hagyja. A 2. §-hoz: Javaslatom 30. §-a, az 1907. évi XXVII. törvényczikk 9. §-át hatályon kivül helyezi; minthogy azonban ezen törvényszakaszban oly rendelkezés is