Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

340 742. szám. lyok merültek fel. Bár a bizottság abban a meggyőződésben van, hogy az elnöknek adott ezen hatáskör, — különösen tekintetbe véve, a választási elnök mulasztásaira kiszabott s a választási biráskodásról szóló törvényben még megállapítható büntetéseket, — aligha fogna visszaélésre vezetni, mégis, nehogy ezek az aggodalmak oly szinben tüntessék fel a kormányt, hogy a honpolgárok jogait, esetleges visszaélések ellen kellőképen megóvni nem akarja, a kormány előterjesztésére a bizottság ezen intézkedéseken lényeges módosításokat vitt keresztül, ametyeket alább pontosan körülirunk és indokolunk is. A tett módosítások folytán az egész képviselője]ölési eljárást egyszerű sitettük, s az jóformán teljesen megfelel a jelenlegi jelölési eljárásnak, kél különbséggel, hogy t. i. az ajánlásra jogosult választók száma a módositotl javaslat szerint 50-re emelkedik, s ajánlatot a választás előtti utolsó bói napon már nem lehet benyújtani. Ami most a választási aktus szorosan vett lefolyását illeti, a törvényjavaslatnak teljesen új és az alaki rendelkezések egyik legfontosabb intézkedése, hogy a szavazás Budapest székesfővárosban és a törvényhatósági joggal felruha zoít városokban titkos legyen. A képviselőház bölcsesége előtt bizonyára ismeretesek azok a felfogások, amelyek a nyilt és titkos szavazás tekintetében tudományban s köztu datban kialakultak és amelyeket a javaslat indokolása is kimeritően ismertet Ezért csak röviden mutatunk rá arra, hogy minden szabad országban, de különösen nálunk, ahol a gyermektől az aggig, az egyszerű napszámostól a tudósig, mindenki politizál, ahol politikai felfogásunkat épen ez okból a választás előtt és a választás alatt mindenki ismeri, a titkos szavazás csak azoknak fog kedvezni, akik kétszinű játékot űznek, mindegyik pártnak kedvében akarnak járni, Ígéretüket lekötik, ha kell százfelé, abban a kényelmes tudatban, hogy a szavazás titkos volta lehetetlenné teszi csalárdságuk felfedezését. Azokkal szemben, akik a szavazás titkos módjában a választások tisztaságának egyedüli biztositékát látják, rámutathatunk nem egy államra, ahol a titkos szavazás mellett a legrútabb vesztegetés folyik és a legfóktelenebb terror uralja a lelkeket. A választás közjogi tény, a választójog gyakorlása közfunkció teljesitóse. Minden közfunkcióra nézve megkívánjuk és megköveteljük a nyilvánosságot, polgártársaink ellenőrzésének lehetőségét, indokolatlan tehát, hogy csak akkor, amidőn valaki szavazata leadásánál, egy, az egész állami életre lényeges hatást gyakoroló közfunkciót teljesít, mondjuk bajnak a nyilvánosságot, a polgártársak ellenőrzését, amelyet pedig másutt lényegesnek, fontosnak, a rosszindulat és az önzés egyedüli ellenszerének tartunk. Nem a szavazás módja, hanem a polgári öntudat emelése, a politikai belátás és ítélőképesség fejlesztése biztositéka annak, hogy egy ország akarata a választásokon szabadon és oly irányban nyilvánuljon meg, amely az ország üdvös fejlődését biztosítja. Mégis a javaslat s ennek nyomán a bizottság is, szemben a titkos eljárás mellőzését célzó indítványokkal, számolni kivan avval a körülménynyel, hogy a titkos szavazást mind többen, mind hangosabban követelik és ezért a javaslathoz, amely mintegy próbaképen életbe kívánja léptetni Budapesten ós a törvényhatósági városokban a titkos szavazást, hozzájárult. A titkos szavazásnak a javaslatban előirt módját illetően megjegyezzük,