Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 341 hogy ez az igazi titkosságot a legteljesebb garanciákkal biztosítja oly módon, hogy szinte lehetetlenné válik ennek kijátszása. A szavazás befejezésére vonatkozólag a törvényjavaslat a külföldön s az önkormányzati választásoknál nálunk is kitűnően bevált, azon módszert honositja meg, hogy a szavazási időt törvényileg megállapitván, a szavazatok beadására záros határidőt állapit meg, s ettől eltérést csak akkor enged, ha az egyes községek ós városrészek már két izben felhivattak a szavazásra, vagy egységes szavazókörben a választók gyéren jelentkeznek, amidőn az elnök úgynevezett elnöki zárórát tűzhet ki. A javaslat úgy, mint az eddigi törvényeink, az abszolút többség elvi álláspontján áll. A választókerület valódi akaratának megnyilvánulását garantálja, hogy az esetben, ha ilyen abszolút többség nincs, a relativ többséget nyert jelöltek között pótválasztásnak van helye, még akkor is, ha a jelöltek egyforma számú szavazatot kapnak. Ebben az esetben sem áll a javaslat arra az álláspontra, hogy sorshúzás, vagy életkor [döntsön a jelöltek között, mert ilyen véletlenek nsm lehetnek döntők oly fontos közjogi eseménynél, mint a képviselőválasztás. Decentralizált választási rendszer mellett megtörténhetik, hogy bár maga a választási eljárás általában befejeztetett, egyik vagy másik szavazókörben a választás meghiúsult, vagy azt félbe kellett szakitani. Az ezen eshetőségre vonatkozó intézkedéseinek megállapításánál a javaslat két helyesen megválasztott szempontból indul ki, kimondván azt, hogyha a szavazás valamely körben úgy hiúsult meg, vagy szakittatott félbe, hogy a többi körök szavazatai a választás eredményét megmásithatatlanul eldöntötték, ebben az esetben folytatólagos szavazás ne tartassák. Egészen felesleges lenne a választással járó izgalmakat, ha csak egy szavazókörben is, uj életre kelteni akkor, amidőn ennek az uj szavazásnak a választás eredményére hatása úgysem lehetne. Ha azonban meghiúsulás, vagy félbeszakítás esetén a le nem szavazott választók szavazata döntő befolyással birhat, szintén nem mutatkozik szükségesnek, hogy az egész választási aktus megismételtessék, ekkor is csak abban az egy szavazókörben rendelendő el uj, vagy folytatólagos eljárás, ahol a szavazást megkezdeni vagy befejezni nem lehetett és pedig a javaslat eredeti álláspontjával szemben a bizottság által kezdeményezett és a kormány által is elfogadott azzal a módositással, hogy ezen második szavazás meghiúsulása esetében se legyen ezen kerület mellőzhető, hanem a szavazás mindaddig megismételtessék, amig végleges eredményre nem vezet. A pót- és új választanok rendjét a javaslat körülbelül az eddigi törvényes rendelkezéseknek megfelelően állapitja meg, eltérvén azoktól abban, hogy amennyiben pótválasztás esetén szavazategyenlőség állana be, ez esetben a választás eredményét sorshúzás dönti el. Nem lenne célszerű a választási izgalmakat még egy harmadik választás lehetőségével fokozni. A javaslat hatodik fejezete a fegyelmi felelősségről és kihágásokról intézkedik és szabadjon itt megjegyezni, hogy a javaslat a mostani törvénynyel ellentétben a bizalmi férfiak fegyelmi felelősségót nem mondja ki, miután ők hivatali működést nem is fejtenek ki, esküt nem tesznek és igy, mint a pártok bizalmából jelenlevő magánosok, fegyelmi eljárás alá nem is vonhatók. Intézkedéseiben a javaslat nagyban és egészben alkalmazkodik az 1874: XXXIII. és az 1899 : XV. t.-cikk intézkedéseihez, némileg szigorítván a most érvényes