Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 341 hogy ez az igazi titkosságot a legteljesebb garanciákkal biztosítja oly módon, hogy szinte lehetetlenné válik ennek kijátszása. A szavazás befejezésére vonatkozólag a törvényjavaslat a külföldön s az önkormányzati választásoknál nálunk is kitűnően bevált, azon módszert honositja meg, hogy a szavazási időt törvényileg megállapitván, a szavazatok beadására záros határidőt állapit meg, s ettől eltérést csak akkor enged, ha az egyes községek ós városrészek már két izben felhivattak a szavazásra, vagy egységes szavazókörben a választók gyéren jelentkeznek, amidőn az elnök úgynevezett elnöki zárórát tűzhet ki. A javaslat úgy, mint az eddigi törvényeink, az abszolút többség elvi álláspontján áll. A választókerület valódi akaratának megnyilvánulását garan­tálja, hogy az esetben, ha ilyen abszolút többség nincs, a relativ többséget nyert jelöltek között pótválasztásnak van helye, még akkor is, ha a jelöltek egyforma számú szavazatot kapnak. Ebben az esetben sem áll a javaslat arra az álláspontra, hogy sorshúzás, vagy életkor [döntsön a jelöltek között, mert ilyen véletlenek nsm lehetnek döntők oly fontos közjogi eseménynél, mint a képviselőválasztás. Decentralizált választási rendszer mellett megtörténhetik, hogy bár maga a választási eljárás általában befejeztetett, egyik vagy másik szavazókörben a választás meghiúsult, vagy azt félbe kellett szakitani. Az ezen eshetőségre vonatkozó intézkedéseinek megállapításánál a javas­lat két helyesen megválasztott szempontból indul ki, kimondván azt, hogyha a szavazás valamely körben úgy hiúsult meg, vagy szakittatott félbe, hogy a többi körök szavazatai a választás eredményét megmásithatatlanul eldön­tötték, ebben az esetben folytatólagos szavazás ne tartassák. Egészen feles­leges lenne a választással járó izgalmakat, ha csak egy szavazókörben is, uj életre kelteni akkor, amidőn ennek az uj szavazásnak a választás eredmé­nyére hatása úgysem lehetne. Ha azonban meghiúsulás, vagy félbeszakítás esetén a le nem szavazott választók szavazata döntő befolyással birhat, szintén nem mutatkozik szük­ségesnek, hogy az egész választási aktus megismételtessék, ekkor is csak abban az egy szavazókörben rendelendő el uj, vagy folytatólagos eljárás, ahol a szavazást megkezdeni vagy befejezni nem lehetett és pedig a javaslat eredeti álláspontjával szemben a bizottság által kezdeményezett és a kormány által is elfogadott azzal a módositással, hogy ezen második szavazás meg­hiúsulása esetében se legyen ezen kerület mellőzhető, hanem a szavazás mind­addig megismételtessék, amig végleges eredményre nem vezet. A pót- és új választanok rendjét a javaslat körülbelül az eddigi törvényes rendelkezéseknek megfelelően állapitja meg, eltérvén azoktól abban, hogy amennyiben pótválasztás esetén szavazategyenlőség állana be, ez esetben a választás eredményét sorshúzás dönti el. Nem lenne célszerű a választási izgalmakat még egy harmadik választás lehetőségével fokozni. A javaslat hatodik fejezete a fegyelmi felelősségről és kihágásokról intéz­kedik és szabadjon itt megjegyezni, hogy a javaslat a mostani törvény­nyel ellentétben a bizalmi férfiak fegyelmi felelősségót nem mondja ki, miután ők hivatali működést nem is fejtenek ki, esküt nem tesznek és igy, mint a pártok bizalmából jelenlevő magánosok, fegyelmi eljárás alá nem is vonhatók. Intézkedéseiben a javaslat nagyban és egészben alkalmazkodik az 1874: XXXIII. és az 1899 : XV. t.-cikk intézkedéseihez, némileg szigorítván a most érvényes

Next

/
Thumbnails
Contents