Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-740. A közoktatásügyi bizottság jelentése az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

298 740. szám. és a nőtanitó kezdő fizetése 1200 korona és lakbér. Két év múlva a férfitanitó és négy év múlva a nőtanitó élvez már 1400 korona fizetést és lakbért. A befejező fizetés az Apponyi-törvény szerint volt 2400 korona, a melyben benfoglaltatnak a korpótlékok is és ezt elérték a tanitók a 31-iki szolgálati évükben és ezzel a fizetéssel szolgáltak szolgálatuk befejezéséig, mely összegnél nagyobb nem lehetett tehát a nyugdíj sem. A Zichy-féle tervezet szerint a 2400 koronás fizetést elérik a férfitanitók szolgálatuk 23-ik évében — a nőtanitók pedig a 25-ik szolgálati évben. Azután folytatólagosan emelkednek 2600—2900—3200 koronáig. 2. A lakbér az 1907. évi XXVI. t.-cz. szerint, bármennyi korpótlókkal is birt valaki, illetőleg bármennyire is emelkedett valaki fizetésben, mindig ugyanaz maradt, mely 600—200 között váltakozott. Ezzel szemben a jelen javaslatban úgy 'a férfi-, mint a nőtanitó, a kinevezés pillanatában élvez 600 és 240 korona között váltakozó lakbért és ez a lakbér a szolgálati idő arányában, az I. osztályba sorozott tanítókra nézve emelkedik 1000 koronáig, de 400 korona lakáspénz biztosítva van még a legutolsó rangú iskoláknál működő tanítóknál is. 3. Ugy a férfi-, mint a nőtanitó már 18 éves korában lehet tanitó, azaz köztisztviselő, illetve akkor már élvezhet rendes fizetést és lakbért, mig bármily más hasonló minősítésű közigazgatási ágnál fizetéstelen minőségben is kénytelen a tisztviselő tengődni több éven keresztül. 4. A tanitók ezen fizetéstervezet folytán bejutottak az általuk kivánt XI, X., IX. osztályok javadalmazásába, még,pedig sokkal előnyösebb helyzetben, mint a hasonló minősítéssel biró, ugyanezekben a fizetési osztályokban levő több tisztviselő. Mig más tisztviselőnél az időtartam, a midőn egyik osztályból a másikba kinevezhető, nincsen megszabva és az előlépési esély számos külső körülménytől függ, úgymint halálozás, nyugdíjazás stb., addig a tanitó, nem túlzott feltótelek mellett, okvetlenül előlép a kitűzött idő elteltével. Ezen tervezet szerint előnyben vannak a tanitók, még a tanügy terén működő állami alkalmazottakkal szemben is. Sem a polgári iskolai tanitó, sem a középiskolai tanár, nem tudja kiszámítani, hogy mikor kerül a magasabb fizetési osztályba; ilyen előnyt mint a tanitók csak az egyetemi tanároknál tapasztalunk, mert igazán csak az egyetemi tanárok és a tanitók tudják előre, hogy kellő minősítés mellett, mikor léphetnek elő. Őket egy fiatalabb korú, de korábban kinevezett tisztviselő nem akadályozhatja meg előmenetelükben. 5. Külön kiemelendőnek tartom a 16. §. első bekezdését, mely arról intézkedik, hogy egy tanitónak sem lehet kisebb fizetése, mint a mennyi neki az 1907. évi XXVI. t.-czikk szerint bármikor járna, még akkor is, ha kedvezőtlen minősités esetén előléptetésben nem részesülne, tehát még ha a a minősités alapján nem volna előléptethető, aunyi fizetés, mint a mennyi neki az Apponyi-féle törvény szerint járna, mindig biztosítva van. 6. Kedvező újítás az állami tanítókra a 19. §. is, a mely biztosit az állami tanítóknak is negyedholdnyi kerthasználatot, ennek nem létében évi 20 K kertilletményre van igénye. Evvel is a minister úr eleget tett a tanítóság régi kívánságának, a mit 1907-ben nem tudtak elérni. 7. Ugyancsak mint rendkívüli kedvezményt kell kitüntetnem a 21. §. 2-ik bekezdését, a mely az igazgatói pótlék megállapítására szolgáló tanitók számába felveszi az igazgatósága alatt álló kisdedóvónőt ós ménedé kházvezetőnőt is. Ezt is ugyancsak az 1907. évi törvényjavaslat tárgyalásakor kérték a tanitók.