Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-740. A közoktatásügyi bizottság jelentése az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről
740. Iszám. 299 Nézzük most már azokat a kérdéseket, a melyeket a tanítók magukra sérelmesnek tartanak: 1. Panaszként felhozzák, hogy a ministér ur a javaslat 9. §. d) pbn'já és 17. §-a szerint nem számítja be a községek, hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fentartott nyilvános népiskoláknál 1893. évi XXVI. t.-czikk hatályba lépte előtti szolgálati éveket. Ehhez a tanitóknak — a mint ők nagyon jól tudják — nincsen is joguk, mert 1893-ig a tanitóknak csak 600 korona fizetése volt és cak az 1893. évi XXVI. t.-czikk állapit a tanitó részére korpótlékokat. Erről nemcsak régen, de még az 1907. évi XXVI. t.-czikk parlamenti tárgyalása alkalmával nem is volt szó. Ez a törvényjavaslat mégis méltányosság tekintetében odáig megy, hogy az 1893. óv előtt töltött időt is elismeri ós honorálja, a mi eddig sohasem történt meg, a mennyiben feljogosítja a ministert, hogy az ilyen szolgálati időt 200—400 koronáig nyugdíjba is beszámítható személyi pótlék engedélyezésével díjazhatja az érdemes tanítókat. Ezt bátran nevezhetjük ajándéknál', mert ez a tanitói munka oly nagyfokú megbecsülése, hogy még utólagos jogszerzést is tesz lehetővé. Ugyancsak evvel összefüggésben van az a rendkívüli értékelésre méltó intézkedés, a mely a 9. §. utolsó bekezdésében található, melynek alapján, a magasabb fizetés szempontjából ugyanígy számítja be az állami szolgálatba kinevezés előtt, akár községi, akár hitfelekezeti tanitói minőségben eltöltött szolgálati éveket, mintha azokat az állami alkalmazásban töltötte volna el, holott az 1907. évi XXVI. t.-cz. 4. §-a különbséget tesz az állami szolgálatba saját kérelme folytán kinevezett és az illető községi, vagy hitfelekezeti iskola államosítása folytán átvett tanító illetményei között. 2. Egy másik panasz az, hogy a tanitók nem egyenesen a XI. fiz. osztálynak megfelelő javadalomra neveztetnek ki, hanem hogy előzőleg 2, illetve 4 évig, az úgynevezett kezdő fizetést élvezik csupán. Ezzel szemben ki kell emelnünk, hogy minden más ágazatnál, még a magánvállalatnál a tisztviselők - legalább 2, de sokszor 5—6 évig fizetéstelen minőségben szolgálnak — ezzel szemben, a mint már kimutattuk, a férfi és nőtanító már 18 éves korában lehet rendes köztisztviselő. A legtöbb külföldi államban a tanitói pályára való előtanulmányok 9—12 évet vesrnek igénybe és tanulmányaik elvégeztóvel sok helyen csak ideiglenes minőségben töltött 1—2 évi alkalmazás után nyerhetnek, egy ujabb vizsga alepján, végleges alkalmaztatást. Ennélfogva a tanitók e törvényjavaslat alapján sem első alkalmazási időre, sem díjazásra, sem más magán vagy közigazgatási alkalmazottakkal szemben — sem a külföldi tanítókkal szemben — nincsenek hátrányban, sőt ezekkel szemben nem kicsinyJendő előnyöket biztosit. 3. A harmadik panasztra vonatkozólag. ho| ;y a tanítónők fizetés tekintetében csekély mértékben hátrányban maradnak a férfi banitókkal szemben, ki kell jelentenünk, hogy majdnem az egész kontinensen különbség van férfi- ós nőtanító között. Ausztria egyes tartományaiban a nőlanitó, ha férjhez megy, le kell mondani véglegesen az állásáról. Francziaors üágban férfi és nőtanitók egyenlő fizetéssel kezdik a szolgálatot, de míg a férfi ;anitók 200 és 300 frankos előléptetésben részesülnek, addig a nőtanitók csak 100 fiánkkal lépnek elő. Finnországban, a hol a nők legtöbb jogot élveznek, sőt még a törvényhozásban is helyet foglalnak, a tanítónő kezd 5 fizetése 860 kor., a tanítóké 1.500, 30 évi szolgálat után pedig a tanitói ők 25°/o-al kevesebb nyugdíjba részesülnek, mint a férfiak. Szászországbg n a férfitanitók kezdő fizetése 1 500 márka és felmegy 3.000-ig, a nőtanitókó 1.500 és felmegy 2.800-ig, 38*
