Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

732. szám. 155 A 2. §-hoz Sarkpontja a fiatalkorúak ügyeiben működő bíróságnak a bíró személyének specializációja, amely biztosítókát egyrészt abban találja, hogy a fiatalkorúak bírája kizárólag ily ügyekkel foglalkozik s íg7 azok elintézésében különös jártasságra tehet szert, másrészt már eleve abban, hogy erre az állásra egyéniségüknél ós képzettségüknél fogva különösen alkalmas bírák szemeitessenek ki. Addig is míg a fiatalkorúak bírájának sajátos szakszerű kiképzése biztosítható, a bíró személyének külön kijelölése fogja a célt megvalósíthatni. A javaslat azért bízza e kijelölést az . igazságügyminiszterre, mert a bíró személyének egyenlő elvek szerint leendő megválasztása sokhelyt csak áthelyezés vagy kinevezés útján lesz elérhető. Minthogy a fiatalkorúak bírájának kijelölésekor a bíró személyileg alkalmatos volta csupán feltételezhető-, de csak a gyakorlat tűzpróbája bizonyítja a kiválasztás helyességét, a javaslat szerint a kijelölés mindig csak 3 évre történik. Ugyanily tartamú a kijelölés a belga törvény 11. §-a szerint, míg az Északamerikai Egyesült-Államokban a fiatalkorúak bírájának adott megbízás tartama 4—6 év között váltakozik, az olasz javaslat 3. §-a szerint pedig 5 év. A javaslat szerint fiatalkorúak bírájául egy bíróságnál a szükséghez képest több bíró is kijelölhető. Következik azonban a bíróság sajátos természetéből, hogy ott, ahol egynél több bíró működik mint fiatalkorúak bírósága, legalább is egy bíró kizárólag a fiatalkorúak ügyeivel foglalkozzék Azoknál a bíróságoknál, amelyeknél a fiatalkorúaknak csak egy bírája van kijelölve, ennek akadályoztatása esetében helyettesítése válhatik szükséges ;é. Helyettesét a javaslat szerint a bíróság vezetője jelöli ki, de éppen a fiatalkorúak ügyeiben gyakran sürgős intézkedések szüksége követeli meg, hogy halaszthatatlan tennivalókat a helyettesen kívül a rendes bíróságnak más, éppen jelenlevő tagja is végezhessen. Egyebekben a fiatalkorúak bíráinak szolgálati viszonyait, a bíróság segódés kezelőszemélyzetének igénybevételét az ügyviteli szabályok fogják megállapítani. A 3. §-hoz. Azok az általános szempontok, amelyek a fiatalkorúak bíróságának szervezésére és e bíróság eljárásának megállapítására irányadók, egyszersmind kijelölik a hatáskört is, amelyet a javaslat a fiatalkorúak bíróságának biztosít. Szabály szerint a fiatalkorúak bíróságának hatásköre kiterjed a fiatalkorúaknak minden bűnügyére, amely kir. bíróság (esküdtbíróság, kir. törvényszék, kir. járásbíróság) hatáskörébe tartoznék (1897 : XXXIV. t.-c. 15—18. §.) ha a tettes a büntetendő cselekmény elkövetésekor nem lett volna fiatalkorú. E szabály (1. pont) alól a javaslat 57. §-a állapítja meg a kivételeket, amelyeket részben a fiatalkorú terhelt magasabb életkora, részben pedig a büntetendő cselekmény nagyobb súlya, vagy sajátos természete (nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmény) indokol. Noha tehát a fiatalkorúak bíróságának hatásköre már e szabály alapján is elég tág, úgy mégis az intézmény alapgondolata, amely az ügyek szakszerű összpontosításának eszméjét uralja, elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a fiatalkorúak bíróságának hatásköre más oly ügyekre is kiterjesztessék, amelyekben a fiatalkorú részint mint terhelt, részint mint sértett szerepel, vagy amelyek bár a bűnvádi eljárás körén kivül esnek, a fiatalkorúak bírájának közreműködését a züllésnek indult, vagy erkölcsi romlás veszélyében forgó fiatalkorúak és a büntető20*