Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

156 , 732. szám. jogilag felelősségre nem vonható bűntettes gyermekek megmentése érdekében szükségessé teszik. Különösen fontosnak mutatkozik, hogy a fiatalkorú csavargók és koldusok kihágási ügyeiben a fiatalkorúak bírósága járhasson el, minthogy a csavargás és koldulás szimptomatikus jelentősége a fiatalkorúak kriminalitásában sokkal nagyobb, mint a más, bár súlyosabban büntetendő cselekményeké. Minthogy a fiatalkorúak bírájának működése csak akkor járhat sikerrel, ha működésének területén a bűntettes hajlandóságú gyermekeket ós fiatalkorúakat megismeri és tekintet nélkül az általuk elkövetett büntetendő cselekmények jogi megítélésére, erkölcsi állapotukról magának megfelelő képet tud alkotni, a csavargást és koldulást mint e képnek legjellemzőbb vonását hatásköréből kivonni nem lehet (2. pont). Már a Bn. 33. §-ának utolsó bekezdéséből következik, hogy a fiatalkorúak bíróságának kell eljárni akkor is, ha a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágási ügyben a fiatalkorú javítónevelésének elrendelése válik szükségessé (3. pont) Fontos gyakorlati tekintetek indokolják, hogy a fiatalkorúak bíróságának hatásköre kiterjedjen a fiatalkorúak ós gyermekek felügyeletével megbízott személyeknek ama csekélyebb súlyú bűncselekményeire is, amelyeket a gyermek és fiatalkorú személye ellen követtek el. Az ily cselekmények miatt a felnőtt tettesre kiszabott büntetés ugyanis egyszersmind eszköze a züllésnek indult gyermek vagy fiatalkorú megmentésének s különösen az ú. n. enfants martyrs esetében a szülő vagy gyám cselekményeinek bírói megállapítása nélkül a fiatalkorúak bírósága alig juthatna abba a helyzetbe, hogy a gyermek vagy fiatalkorú megmentése érdekében szükséges intézkedést megtehesse (4. pont). A fiatalkorúak bíróságának alapgondolatából az következnék, hogy a büntetőbírói és gyámhatósági jogkör egy kézben lenne egyesítendő. Ezt a javaslat mai jogrendszerünkben keresztülvihetőnek nem találta ugyan, de mégis a feltétlen szükség eseteire, amikor fiatal egyének megmentésé érdekében sürgősen kell intézkedni, feljogosította a fiatalkorúak bíróságát arra is, hogy a bűnvádi eljárás alá ugyan nem tartozó, de erkölcsi veszélyben forgó kiskorúak védelmére ideiglenes védő- és óvóintézkedéseket tehessen. A fiatalkorúak bíróságának a javaslat által e részben biztosított hatáskörére vonatkozó rendelkezéséről részletesen a javaslat Vl-ik fejezetének kapcsán lesz szó. Önként következik a fiatalkorúak bíróságának természetéből ós a hatásköri szabályoknak megállapításából, hogy azoknak a korlátozásoknak, amelyeket a felnőttek ügyeiben az 1897. évi XXXIV. t.-c. 15. §-ának utolsó bekezdése és 17 §-ának utolsóelőtti ós utolsó bekezdése megállapít, a fiatalkorúak bűnvádi eljárásában jogosultsága nincs. A 4. §-hoz. A Bp. illetékességi szabályai (Bp. 15—18. §.) némi módosításra szorulnak a fiatalkorúak bűnvádi eljárásában. Minthogy az eljárásnak egyik főcélja a fiatalkorú személyi körülményeinek megállapítása, a fórum delicti commissivel egyenlő jelentőségűnek kellett tekinteni a fórum domiciliit ós pedig úgy a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy gondozójának lakóhelyét, mint a fiatalkorú tartózkodási helyét Ha a fiatalkorúaknak ilykép egyenlően illetékes több bírósága között a Bp. szabályainak megfelelően dönt a megelőzés, mégis meg kellett adni a bíróságnak a jogot, hogy az ügyet a fiatalkorúaknak