Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.
Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról
120 732. szám. meghallgatása után az eljárást megszünteti. Ha ellenben a gyermeket bűntett vagy vétség gyanúja terheli, a gyermekbírósági tanács által evenként saját tagjai vagy más alkalmas személyek (nyugalmazott bírák, közjegyzők, ügyvédek, pártfogó vagy gyermekvédő egyesületek tagjai) közül kijelölt és a vizsgálóbíró által megbizott előadó folytatja a gyermek személyére és családi körülményeire vonatkozó adatok beszerzését. Ez kihallgatja a gyermeket, a szülőt vagy gyámot, a tanukat, tájékozást szerez a gyermek előéletéről, a család helyzetéről'(4. cikk). E nyomozás befejezésével a vizsgálóbíró az iratokat a gyermekbírósági tanácshoz teszi át, amely a gyermek, szülői, a nyomozást végző előadó, a tanuk, az ügyészség és a védő meghallgatásával határoz és a következő intézkedéseket teheti: a) a gyermeket családjának adja vissza és pártfogó (délegaé) felügyelete alá helyezi; b) más megfelelő magánszemélynél vagy intézetben helyezi el; c) az Assistance Publique-nek adja át (6. cikk). A gyermekbíróság e határozata ellen, ha a gyermeket a szülő vagy a gyám hozzájárulása nélkül családján kivül helyezte el, jogorvoslatnak van helye a Cour d'appellehez (9. cikk). Egy évvel a gyermekbíróság határozatának végrehajtása után a szülő vagy a gyám kérheti a gyermekbíróságot, hogy a gyermeket neki adja vissza. Ez a kórelem csak egy további év elteltével ismételhető, de a gyermekbíróság bármikor hivatalból is megváltoztathatja a gyermek elhelyezésére vonatkozó intézkedését (10—11. cikk). Eltérő a 13 —18 éves fiatalkorúak felett ítélkező bíróság szervezete. Ezeknek ügyeiben, ha fogházzal sújtott vétség a vád tárgya, v a törvényszók tanácsa jár el (15. §.). Ideiglenesen a fiatalkorú elhelyezéséről a vizsgáló bíró intézkedik az ügyészség meghallgatása után, de határozata ellen a fiatalkorú hozzátartozói és az ügyészség per orvoslattal élhetnek (16. §.). Oly törvényszékeknél, amelyek mellett több vizsgálóbíró működik, az elnök egy vizsgálóbírót jelölhet ki a 18 évnél fiatalabb vádlottak ügyeinek a vizsgálatára, amely a fiatalkorúnak ós családjának anyagi ós erkölcsi helyzetére is kiterjed (17 •§.). Mint fiatalkorúak bírósága a törvényszék külön tanácsülésben ítélkezik, a 13—16 éves vádlottak terhére rótt bűntettek ós vétségek, valamint a 16—18 éves vádlottak terhére rótt vétségek felett. Oly törvényszékeknél, amelyeknek több tanácsa van, valamint a szajnai törvényszéknél a törvény ezeknek az ügyeknek az ellátására külön tanácsot jelöl ki, amelynek határozatai ellen használt perorvoslat felett a felebbezési bíróság ugyancsak külön ülésben dönt (18. §). De még ezeknél a bíróságoknál sem teljes a fiatalkorúak ügyeiben ítélő tanács specializációja, minthogy a tanács tagjai más tanácsok üléseiben is részt vehetnek. Ha a fiatalkorú mint tettes vagy részes valamely bűnügyben felnőtt vádlottakkal együtt szerepel, az ügy a rendes bírósági hatáskörbe tartozik. A tárgyalás fiatalkorúk ügyeiben a nyilvánosság korlátozásával folyik. Egy időben csak egy terhelt ügye tárgyalható s mint hallgatók is csak a fiatalkorú hozzátartozói, bírák, ügyvédek, pártfogók s a gyermekvédelemmel foglalkozó egyesületek tagjai lehetnek jelen. Figyelemreméltó rendelkezése a törvénynek, hogy a fiatalkorúak tárgyalásairól szóló hirlapi közlemények, a tettest vagy a tettet ábrázoló képek közzétételét büntetés terhével tiltja (19,, cikk). A törvény harmadik része a fiatalkorúak próbára bocsátását szabályozza, amelynek akkor van helye, ha a fiatalkorút a bíróság intézkedése Szülőinél, valamely más magánszemélynél vagy jótékony intézetben helyezi el. A próbára bocsátás tartamát, amely legfeljebb a fiatalkorú 21. életévóig terjedhet,
