Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

87 bizonyos szakképzettség szükséges. A szakképzettség némelyikének elsajátítása céljából az állam különféle ipari szaktanfolyamot szervez. Ezekre a tanfolyamokra való fölvételnek rendszerint csak irni-olvasni tudás a föltétele. Aki azonban ezen szakfoglalkozások valamelyikére a szaktanfolyam sikeres elvégzésével képesittetett, ezzel olyfoku intelligenciáról ad bizonyságot, amely az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével méltán vehető egyenlő értékűnek. Mind a középiskolával egyenrangú tanintézetek, mind az elemi népiskola hatodik osztályával egyenlő értékű osztályok és szaktanfolyamok napról-napra változhatnak és különösen az utóbbiak a technika rohamos haladásával folyton szaporodnak. Ebből az okból a javaslat ezen tanintézeteknek, osztályoknak és tanfolyamoknak csak néhány fontosabb kategóriáját említi meg és a ministeriumra bizza, hogy ezeket a kategóriákat az élet fejlődéséhez képest bővitse, valamint hogy a különféle kategóriákba tartozó egyes intézeteket stb. jegyzékbe foglalja és ezt a jegyzéket a bekövetkező változásoknak megfelelően kiegészitse, ami a törvényhozás utján csak nagyon nehézkesen történhetnék. A javaslat eme rendelkezése tehát kétségkivül a választójogosultak, illetőleg az uj cimen választójogosultságot nyerő egyének érdekét szolgálja. A 9. §-hoz. A javaslat 9. §-a szerint választői jogosultság szempontjából a kivetett egyenes állami adó alatt azt kell érteni, amelylyel a választó a névjegyzék elkészitésének vagy kiigazitásának évét közvetlenül megelőző naptári évben akár ugyanegy, akár több községben meg volt róva. Minthogy a képviselőválasztói jogosultság országos politikai jog, természetes, hogy az adőcenzus megállapításánál, amely a választói jog alapjául szolgál, nemcsak az ugyanabban a községben fizetett adó vétetik figyelembe, hanem a több községben fizetett adó összeszámításának van helye. A választó föld- és házadójához hozzá kell számítani a vele közös háztartásban élő feleség és kiskorú törvényes (törvényesített) gyermekek ugyanilyen adóját is, mert feltehető, hogy a feleség és a gyermekek ingatlanának fenntartásában és kezelésében a férj, illetőleg az apa is részt vesz, tehát indokolt, hogy a választói joga megállapításánál ez is számbavétessék. A föld- és házbirtok egyes méltánylást érdemlő esetekben tudvalevőleg ideiglenesen adómentességet élvez. Az ilyen birtok adóját azonban az adózási szabályok szerint szintén kivetik, ugy, hogy az az összeg, amelyet ideiglenes adómentesség hiányában fizetni kellene, ilyen esetben is ismeretes. S minthogy a javaslat nem az adó valóságos megfizetését szabja a választói jog feltételéül, hanem csak azt, hogy egyenes állami adóval megróva legyen az illető, ehhez képest a választői jogot azoknak is megadja, akik hátralékban vannak az adóval; minthogy továbbá az ideiglenes adómentesség nem fosztja meg az illetőt attól a gazdasági helyzettől, amelyet a javaslat méltányolni kivan: a javaslat 9. §-a szerint az ideiglenesen adómentes föld- és házbirtok után kivétett adót szintén figyelembe kell venni. . . A 10. §-hoz. Az a szabály, hogy a javaslat 5. §. 3. c) és 6. §. 3. a) és c) pontjában emiitett állandó alkalmasás időtartamába be kell számítani azt az időt is, amelyen át az alkalmazott a munkaadó örökhagyójánál, vagy a gazdaságban vagy az ipari üzletben vagy vállalatban a munkaadó jogelődjénél volt alkalmazva, összhangban van az emiitett pontok rendelkezéseinek alapgondolatával, sőt szükséges következménye-