Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

86 további kelléket nem követel azoktól sem, akik az elemi iskola teljes elvégzését nem igazolják, hanem pusztán irni-olvasni tudnak. A 7. §-hoz. A javaslat 7. §-a rést üt az értelmi cenzus rendszerén, és a választói jogot kiterjeszti olyanokra is, akik az értelmi cenzus legalacsonyabb fokának, a puszta irás-olvasásnak sincsenek ugyan birtokában, de akiknek olyan foglalkozásuk vagy ingatlan vagyonuk van, amely egyrészt némi ismérvét szolgáltatja megfontoltságuknak és politikai érettségüknek, másrészt méltányossá is teszi, hogy a legfontosabb politikai jogban való részesedésre méltóknak ismertessenek el. A 7. §-ban megállapított kellék azt a minimális vagyoni állapotot kívánja megjelölni, amelynek a fennforgása a választói jog szempontjából értékes tulajdonságoknak akkora fokát valószinüsiti, amely az értelmi cenzus legalacsonyabb fokának a birtokával felér. A javaslat 7. §-a azt a foglalkozást vagy vagyoni állapotot minősiti ilyennek, amely után évi 40 K állami egyenes adó rovatik ki, továbbá 16 kat. hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét vagy szőlő tulajdonát, mint amely a legalsóbb néposztályban a közepes jólétnek és az ezzel járó higgadtságnak és megfontoltságnak a valószinü jele. A 8. §-hoz. A javaslat 8. §-a fölsorol néhány oly tanintézetet, amely tanértékre nézve a középiskolával egyenrangú; továbbá fölemiit néhány olyan iskolai osztályt, amelyek valamelyikének elvégzése az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével egyenértékű a választói jogosultság szempontjából. Ilyen egyenértékűnek állapítja meg a javaslat 8. §-a az államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamoknak az elvégzését is. A középiskolával egyenranguakként felsorolt tanintézeteket más vonatkozásban már ministeri rendeletek és a közigazgatási bírósági gyakorlat ilyenekként eddig is elismerték; ebben a tekintetben tehát a javaslat csak a tényleges állapotot rögziti meg. Hogy a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának az elvégzése egyenlő értékű az elemi népiskola hatodik osztályának az elvégzésével, indokolásra alig szorul; mert mind a közép-, mind a polgári iskolába csakis az elemi iskola negyedik osztálya elvégzésének igazolása után veszik fel a tanulót, tehát amazok második osztálya az elemi iskola hatodik osztályának tényleg megfelel. Ugyanez áll azokra, akik az iparos- és kereskedőtanonc-iskolába az elemi iskola negyedik osztályának elvégzése után lépnek, vagyis az iparos- és kereskedő tanonc-iskola második osztályának elvégzése ezeknél is megfelel az elemi népiskola hatodik osztálya elvégzésének. Minthogy azonban az iparos- és a kereskedő-tanonciskolákba való fölvételnek nem előfeltétele az elemi népiskola negyedik osztályának az elvégzése, hanem fölvétetnek oda a 12-ik életévüket betöltött olyan iparos-tanoncok is, akik folyékonyan olvasni és olvashatóan irni tudnak és a négy alapműveletet egész számokkal ismerik, valamint oly kereskedő-tanoncok, akik az elemi iskola elvégzését iskolai bizonyitványnyal nem igazolják": ezektől a javaslat a megfelelő intelligencia igazolásául az iparos- vagy kereskedőtanonc-iskola mindahárom osztályának elvégzését követeli meg. A választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű végül az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével az államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamnak az elvégzése is. Számos olyan ipari foglalkozás van ugyanis, amelyhez