Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

ím kizáró módon értesülhessen felőle. így aztán az eset véletlen körülményei szerint az elhalálozás majd befolyással lenne a választásra, majd pedig nem. Azonban igen kérdéses, hogy még akkor is helyes-e a haláleset miatt a szavazást abbahagyatni, vagy esetleg teljesen megszüntetni, ha kétségtelen meggyőződést lehet szerezni felöle. A jelölt halála teljesen véletlen szerencsétlenség, s ezért méltányos a pártnak ilyen esetben alkalmat adni arra, hogy a jelölt halála dacára is bebizonyíthassa számbeli erejét és érvényt szerezhessen programmjának. Helyesebb tehát a szavazás abbahagyása helyett a választókra bizni azt, hogy szavazzanak-e tovább az elhalt jelöltre vagy sem, s ezzel módot nyújtani nekik arra, hogy másnak a megválasztását megakadályozzák és új választást idézzenek elő. A javaslat erre az álláspontra helyezkedve, a szavazás szabályai közt a haláleset kérdéséről nem intézkedik, ellenben 137. §-ában kimondja, hogy akkor, ha az ; a jelölt, akit a 134—136. §-ok értelmében megválasztott országgyűlési képviselőnek kellene kijelenteni, vagy pótválasztásra kellene bocsátani, a választás alatt meghalt, a választást meghiúsultnak kell tekinteni és uj választásnak van belye. .•'...._' A 138. §-hoz. Ez a •§. arról szól, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha a választási elnök a 132. §. értelmében azt állapította meg, hogy a szavazás egy vagy több szavazókörben félbeszaldttatott vagy meghiúsult. E tekintetben a következő szempontok irányadók: Ha valamelyik szavazókörben a szavazás meghiúsult vagy félbeszaldttatott, ez magábanvéve még nemcsak arra nem szolgál okul, hogy a választást az egész választókerületben meghiúsultnak tekintsük, hanem arra sem feltétlen ok, hogy az illető szavazókörben uj vagy folytatólagos szavazás rendeltessék el. Ha a többi szavazókörben leadott * érvényes szavazatok akár az abszolút, akár a relatív többséget megmásithatatlanul eldöntötték : teljesen céltalan lenne uj vagy folytatólagos szavazást tartani abban a szavazókörben, amelynek összes szavazatai sem változtathatnák meg a már eldöntött eredményt. Ilyenkor tehát a választási elnök a választás eredményét a rendes módon megállapítja és kihirdeti. Ellenkező esetben abban a szavazókörben, amelyben a szavazás meghiúsult, uj szavazást, abban a szavazókörben pedig, amelyben a szavazás félbeszakittatott, folytatólagos szavazást kell elrendelni. A félbeszakított szavazás esetében azért nem kell uj szavazást elrendelni, mert a választők egy része (esetleg nagyobb része) az első szavazás alkalmával már leszavazott. Az uj szavazás elrendelése tehát nemcsak a szavazási eljárás indokolatlan elnyujtása lenne, hanem ellenkeznék azzal a szabálylyal is, hogy ugyanannál a választásnál kétszer senki sem szavazhat; sőt lehetővé tenné, hogy egyes választók későbbi befolyásolás hatása alatt az uj szavazáson másra szavazzanak, mint akire az első szavazás alkalmával szavaztak. Ezért a javaslat szerint a folytatólagos szavazásban csak azok vehetnek részt, akik a félbeszakított szavazás alkalmával érvényesen nem szavaztak, azonban természetesen a szavazás eredményének megállapításánál mind a félbeszakított, mind a folytatólagos szavazáson leadott érvényes szavazatokat számításba kell venni. Mivel a választás eredményét csak az uj vagy a folytatólagos szavazás befejezése után lehet megállapitani, az uj vagy a folytatólagos szavazás elrendelése s az ezzel kapcsolatos intézkedések még a választási eljárás keretébe tartoznak. Ennek közvetlen vezetése pedig a választási elnök joga és kötelessége. Ezért a, javaslat nem a központi választmányt, hanem a választási elnököt jogosítja tel