Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

167 arra, hogy az uj vagy a folytatólagos szavazás iránt intézkedjék. Ennek az intézkedésnek a lényege az uj határnap kitűzése. E határnap megállapításánál egyfelől arra kell törekedni, hogy az uj vagy a folytatólagos szavazás mielőbb megtörténjék, s ennek következtében a választási eljárás a lehető legrövidebb idő alatt véget érjen; másfelől tekintettel kell lenni arra, hogy a választási emök határozatának közzétételére, a választók odautazására, titkos szavazás esetében a netán szükséges szavazólapok előállítására stb. elég idő jusson. E szempontok figyelembevételével a javaslat ügy intézkedik, hogy az uj vagy a folytatólagos szavazás az elnöki intézkedéstől számitolt 4 napnál korábban és 6 napnál későbben ne történjék. Ott, ahol a folytatólagos vagy az uj szavazás is meghiúsul- vagy félbeszakittatik, rendkívüli viszonyoknak kell uralkodniuk. Valószinü, hogy az ilyen szavazókörben az izgalom ólyanfoku, hogy ujabb s talán ismét ujabb szavazást tartani egyetértelmü lenne a zavargások állandósításával. Részint ezért, s részint mert valamely határt okvetlenül kell szabni a választási eljárás befejezésére: a javaslat 138. §-a úgy intézkedik, hogy akkor, ha a folytatólagos vagy az uj szavazás is meghiúsult, a választási elnök a választás eredményét további folytatólagos vagy uj szavazás elrendelésének mellőzésével állapítja meg. A 139. §-hoz. A választás lefolyásáról vezetendő jegyzőkönyvről, amelynek az a rendeltetése, hogy a választás egész lefolyását szabatosan feltüntesse, s az eljárás törvényességének megbirálásánál okirati bizonyítékul szolgáljon, ma az 1874: XXXIII. t.-c. 87. §-a intézkedik. Decentralizált szavazási rendszer mellett a választási jegyzőkönyv egy része csak összefoglalása azoknak az adatoknak, amelyeket a szavazatszedő küldöttségek által a 130. §. értelmében vezetett jegyzökönyvek tartalmaznak. Ezeket azonban ki kell egészíteni azoknak az adatoknak a megjelölésével, amelyek a választási elnök külön jogkörébe tartozó ügyekre vonatkoznak, minők különösen az ajánlásra és a jelölésre, a visszalépésre, a szavazás megszüntetésére, a választás eredményének kihirdetésére stb. vonatkozó adatok. Ezek figyelembevételével szabályozza a választási jegyzőkönyv kiállítását a javaslat 139. §-a. A választás lefolyásáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni, tehát akkor is, ha a választás egyhangú volt, vagy meghiúsult, vagy pótválasztás volt. Az esetek e különféleségéhez képest fogja a belügyminister a különböző jegyzőkönyvi mintákat megállapítani. Az 1899 : XV. t.-c. 161. §-a azt rendeli, hogy abban az esetben, ha a választási elnök egyszersmind valamely szavazatszedő küldöttség elnöke, ugy a szavazás, mint a választás lefolyásáról külön-külön jegyzőkönyvet kell felvennie. Mivel a választási küldöttség a javaslat 79. §-a értelmében minden esetben szavazatszedő küldöttség gyanánt is fog működni, s mivel a 130. §. szerint minden szavazatszedő küldöttségnek külön jegyzökönyvet kell vezetnie, a 139. §. pedig a választás egész lefolyásáról külön jegyzőkönyv készítését rendeli el: önként értetődik, hogy a választási elnöknek külön választási jegyzökönyvet s ezenfelül szavazási jegyzökönyvet is kell felvennie. Az 1899 : XV. t.-c. 161. §-ának idézett rendelkezésére tehát nincs szükség.