Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

160 A szavazatok összeszámítása lehetetlenné válhatík valakinek bűncselekményé folytán (pl. a szavazási ivek és jegyzékek, vagy a szavazólapok megsemmisitése esetében), vagy vis major (pl. tüzeset) következtében. Ilyenkor a szavazást ép ugy meghiúsultnak kell tekinteni, mintha a 103. §. értelmében nem lehet megkezdeni. Ezekről az esetekről a 126. §. utolsó bekezdésében van szó. A félbeszakadt szavazás helyett folytatólagos, a meghiúsult szavazás helyett pedig uj szavazásnak elrendeléséről a 138. §. intézkedik. A 127. §-hoz. A szavasatok összeszámításának titkos szavazás esetében a 126. §-ban foglaltakon felül különös szabályai is vannak, amelyeket a 127. §. állapit meg. Az urnában talált borítékok számának a leszavazott választók számával való összevetését, amelyet a §. első bekezdése rendel el, szükségessé teszi az, hogy ebben az eljárásban ellenpróbája legyen mind a szavazási rovatos ivek helyes vezetésének, mind pedig annak, hogy az urnába sem több, sem kevesebb boríték nem helyeztetett, mint ahány választó leszavazott. Döntő a szavazatok összeszámitásánál természetesen nem lesz sem a borítékok, sem a rovatos ivekben foglalt választők száma, hanem csupán az, hogy mennyi az érvényes szavazólap. A borítékok felbontásának és tartalmuk megvizsgálásának az a módja, amelyet a §. második bekezdése állapit meg, az elnök, a küldőttségi tagok és a bizalmi férfiak között ugy osztja meg a tennivalókat és a jogokat, hogy az ellenőrzést és a visszaélések meggátlását megkönnyítse. A §. harmadik bekezdésében emiitett jegyzékek célja és szükséges volta nyilvánvaló és indokolást nem kivan. A 128. §-hoz. Nyilvános szavazás esetében az elnök a szavazatok szabályszerűségének kérdését már leadásuk alkalmával eldönti, és a szabálytalan szavazatokat már akkor visszautasítja ; titkos szavazás esetében ellenben a szavazólap borítékba lévén zárva, az elnök ebben a stádiumban legfeljebb csak a boríték szabálytalanságát állapithatja meg, mig a szavazat érvényességének megvizsgálására csak a borítékok felbontásával kapcsolatban, a szavazatok összeszámitásánál kerülhet a sor. A 128. §. megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a szavazat érvénytelen és a szavazás eredményének megállapításánál számba nem vehető. Az 1—3. pontban azok az esetek vannak összefoglalva, amelyekben a szavazásra nem a hivatalos boríték vagy szavazólap használtatott, vagy a használt boríték vagy szavazólap ismertetöj éllel van ellátva. Mindkét esetben a titkosság elve forog veszélyben, mert valószinü, hogy a szavazó a hivatalostól elütő vagy ismertetőjellel ellátott borítékot vagy szavazólapot előzetes utasítás alapján azért használta, hogy pártjának a küldöttségben vagy a bizalmi férfiak között jelenlevő tagja ellenőrizhesse öt szavazatának gyakorlásában. A szabálytalan borítékot ugyan a 122. §. utolsó bekezdése értelmében már az elnök sem fogadhatja el, azonban az elnök esetleges elnézésére való tekintettel szükséges módot adni rá, hogy a szabálytalanság még az összeszámítás rendjén is megállapítható legyen. A 4. pont esetében azért kell érvénytelenné nyilvánítani a szavazatot, mert a szavazólap nem fejez ki akaratot; az 5—7. pontok esetében pedig azért, mert nem határozottan fejezi azt ki, vagy pedig (ha t. i. nem jelöltre szól a szavazólap) olyan akaratot fejez ki, amelynek a törvény értelmében nem lehet hely' adni.