Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

161 A 129. §-hoz. A 129. §. első bekezdésének az a rendelkezése, hogy a küldöttségi tagok titkos szavazás esetében a szavazatok érvényessége tekintetében a szavazat feljegyzése előtt kifogást tehetnek, természetes kiegészítése a 110. §. második bekezdésében foglalt rendelkezésnek. A 129. §. második bekezdése pedig, amely a kifogások feletti határozást szabályozza, a 110. §. harmadik bekezdésével van okozati kapcsolatban. A 129. §. további rendelkezései arra szolgálnak, hogy biztositsák azoknak az adatoknak a megőrzését, amelyek a szavazatok összeszámitásánál követett eljárásnak, különösen pedig a szavazatok érvényessége kérdésében hozott határozatok törvényszerűségének megbirálásához akár az elnök felelősségre vonása, akár a választás érvényességének megtámadása esetében bizonyítékul szükségesek. A 130. §-hoz. Ez a §. pontonkint megállapítja azt, hogy a szavazás lefolyására vonatkozó jegyzőkönyvnek mit kell tartalmaznia. Természetesen a taxatio nem lehet kimerítő, mert minden eseményt, amely a szavazatszedö küldöttség működése alatt előfordulhat, előrelátni nem lehet. Ezért a §. m) pontja általános utasítást is tartalmaz, amelynek értelmében a szavazásközben felmerült minden fontosabb mozzanatot fel kell venni a jegyzőkönyvbe, hogy ez így az egész eljárás törvényességének megbirálásánál alapul szolgálhasson. Ma az 1899: XV. t.-c. 160. §-a intézkedik a szavazatszedő küldöttség jegyzökönyvéről. A javaslat 130. §-a teljesebben és szabatosabban jelöli meg a jegyzőkönyvbe felveendő adatokat, s kiegészíti azokat a titkos szavazás esetében megemlítendő adatokkal. Az egyes pontok közül csak a g)—h) pontok kivannak némi indokolást. A g) pont értelmében a jegyzőkönyvben meg kell nevezni azokat a leszavazott küldöttségi tagokat, bizalmi férfiakat, külön megbízottakat és a szavazási eljáráshoz kirendelt Írnokokat, akik nem az illető szavazókör névjegyzékébe voltak felvéve. Mivel a szavazatszedö küldöttségi elnöknek csak az illető szavazókör választóinak névjegyzéke áll rendelkezésére, ellenben a választókerület teljes névjegyzéke nincs a kezénél: a szavazatszedö küldöttségi elnök nem ellenőrizheti, hogy a g) pontban emiitett személyek az illető választókerület névjegyzékében valóban bennfoglaltatnak-e, s e tekintetben csak az illetőknek saját nyilatkozatára van utalva. A választás érvényességének megtámadhatóságát tartva szem előtt, szükséges, hogy a szóbanlévő körülmény legalább a jegyzőkönyvben meg legyen említve. A h) és i) pontokra nézve meg kell jegyezni, hogy a szavazásra nem bocsátott választókról és az el nem fogadott szavazatokról, úgyszintén a kifogásolt választókról a 111. §. értelmében vezetett külön jegyzékek részletesen beszámolnak ugyan, de azért szükséges, hogy ezeknek a jegyzékeknek legalább számbeli adatait a szavazási jegyzőkönyv is feltüntesse, hogy ez a szavazás lefolyásának teljes képét nyújtsa. Az l) pont értelmében a szavazás eredményét minden esetben pontosan be kell vezetni a jegyzőkönyvbe, tehát nemcsak akkor, ha a szavazás szabályszerű lezárássál ér véget, hanem akkor is, ha a szavazást meg kellett szüntetni, vagy félbe kellett szakítani. Az utóbbi esetekben a szavazás eredményét azért kell feltüntetni, mért a választási elnöknek az eredmény megállapításánál figyelembe kell vennie azokat a szavazatokat is, amelyeket a szavazás megszüntetésének vagy félbeszakításának időpontjáig adtak le. Kép,v!h

: iromány. 1910—1915. XXUL kötet. 21