Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

134 késedelemmel a királyi meghívólevelek szétküldése után bocsátaná ki az emiitett rendeletet, ugy a központi választmány sem ülhetne össze nyomban a királyi meghívólevelek kihirdetése után a végből, hogy a választásokkal kapcsolatos intézkedéseket megtegye; ennek viszont az lenne az eredménye, hogy az ilyenkor már teljes erővel kitört választási izgalmak ideje feleslegesen kitolatnék. A 77. §-hoz. Az általános választások napjának kitűzéséről a javaslat 77. §-ának első bekezdése egyezően intézkedik az 1874 : XXXIII. t.-c. 57. §-ával. Némileg módositja ellenben a §. 2. bekezdése azt a határidőt, amelyen belül a központi választmánynak az időköd választás napját kell kitűznie. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 57. §-a szerint ennek a napnak a kitűzésénél ugy kell eljárni, hogy a képviselőház határozatának vételétől a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb és 24 napnál hosszabb időköz ne legyen. E helyett a javaslat legalább 15 napi és legfeljebb 25 napi időközt állapit meg. Ez az eltérés nem annyira elvi okból, mint inkább azért történik, mert ezek a számok jobban illeszkednek be a választási határidőknél alapul vett tizedes rendszerbe, s főként mert a képviselőjelölésnek a javaslatban tervezett rendszere a kérdéses időköznek némi megnyújtását célszerűvé teszi. Az 1874 : XXXIII. t.-cikknek idézett §-a annak az időközi választásnak a kitűzéséről is intézkedik, amely az első választás meghiúsulása következtében válik szükségessé. A javaslat 77. §-a, úgyszintén a következő 78. §-a is ezt az esetet egyelőre mellőzi, s csupán az általános választásokról és az időközi választásoknak arról a rendszerinti esetéről kivan intézkedni, amely valamely kerületnek az országgyűlési ciklus tartama alatti megüresedése következtében áll elő. A rendszer áttekinthetősége, a rendelkezések megszakításának elkerülése ugyanis azt kivánja, hogy előbb a rendszerinti esetek nyerjenek kimerítő szabályozást; az ezektől eltérő, s ezért külön szabályozást igénylő esetekről, amelyek közé a választás meghiúsulása következtében szükségessé vált uj választás is tartozik, a javaslat 142. és 143. §-ai az ezekre az esetekre vonatkozó szabályoknak összefoglalásával külön intézkednek. A 78. §-hoz. Ez a §. lényegében az 1874 : XXXIII. t.-c. 58. §-a első bekezdésének felel meg. A két rendelkezés között lényegesebb eltérés a következő : Az idézett törvényszakasz azt rendeli, hogy a központi választmány „az időközi választásoknál a képviselőház felhívásának vételétől számítva városokban 3, más törvényhatóságokban 8 nap alatt" ül össze. A javaslat ellenben az említett határidőt egységesen három napban állapítja meg. Ezt a módosítást nemcsak a határidők egységes megállapítására való törekvés, hanem az a körülmény is indokolja, hogy a közlekedési viszonyok mai fejlettsége mellett a központi választmány összehívására 3 nap a vármegyékben is elég, s igy itt a 8 napi határidő fenntartása csupán a választások előkészítésére szánt határidő felesleges megnyújtása lenne. A 79. §-hoz. A választási eljárásnak igen fontos kérdése az, hogy a választás és a szavazás vezetése kikre bizassék. A legtöbb állam törvényhozása a választások vezetését közhivatali alkalmazottakra ruházta.