Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

i Í23 Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a névjegyzékeknek — mint ez már az állandó névjegyzék rendszeréből elkerülhetetlenül folyik — amúgy is érvénybelépésük időpontját jóval megelőzőleg kell készülniök, s hogy igy az az állapot, amelyet a névjegyzék tüntet fel, a választás időpontjáig sok változáson megy keresztül: el kell ismernünk annak a szükségét, hogy a rendszernek e lényegében rejlő, eredendő fogyatkozását — amennyire módunkban áll — mérsékeljük, s azzal, hogy a hévjegyzék összeállításánál az időközben beállott változásokat is figyelembe vesszük, a lehetőségig csökkentsük azt az időt, amely a névjegyzék alapjául vett tényleges állapot és a névjegyzék érvényességi ideje közé esik. Egyébként az, hogy a központi választmány a munkálatoknak itt tárgyalt stádiumában hivatalból is módosítja a névjegyzéket, természetes azért is, mert az összeírásnak csak előmunkálati jellege van, s magát a névjegyzék összeállítását a, központi választmány végzi; a névjegyzék adatai nem záródhatnak le tehát azzal az időponttal, amelyben az előmunkálatok történnek. .A kihagyottak külön jegyzékének készítését s az ideiglenes névjegyzékekkel kapcsolatban való közszemlére tételét, amelyet az 1899 : XV. t.-c. 146. §-a rendelt el, fenntartja a javaslat, amint általában nem mellőzi a jelenlegi törvényeknek olyan intézkedéseit, amelyek arra vannak hivatva, hogy a polgárok számára a választói névjegyzékbe való felvétel ellenőr-zését megkönnyítsék. Újítást jelent a §. ötödik bekezdésének az a rendelkezése, amely a központi választmányt arra kötelezi, hogy a névjegyzék tervezetébe felvettek közül azokat, akiket az ideiglenes névjegyzékből kihagyott, a kihagyásról értesítse. Ez a rendelkezés okszerű továbbfüzése az 56. §. utolsó bekezdésében foglalt ama szabálynak, hogy az összeíró küldöttségnek értesítenie kell a kihagyás felől az általa kihagyottakat. Ép ugy, sőt még inkább szükséges tehát, hogy a központi választmány viszont azokat értesítse, akiket a névjegyzék tervezetéből nem vett át az ideiglenes névjegyzékbe, mert ezek az összeíró küldöttség részéről nem nyervén figyelmeztetést, joggal élhetnének abban a feltevésben, hogy a névjegyzékben bennfoglaltatnak, s a jogorvoslatot könnyen elmulaszthatnák. A központi választmánynak a hirdetmény kibocsátására vonatkozó eljárása lényegében az 1899 : XV. t.-c. 146. §-a második bekezdésével egyezően van a javaslat 57. §-ának két utolsó bekezdésében szabályozva, azzal a kiegészítéssel, hogy a hirdetmény kibocsátásának legkésőbbi határideje május 1-je, s hogy a szóbanlevő hirdetményt az ideiglenes névjegyzékek kiteleli helyével azonos helyeken kell közzétenni. Az 58. §-hoz. Ama helyek tekintetében, ahol az ideiglenes névjegyzékeket közszemlére kell kitenni, a javaslat annyiban változtat az 1899 : XV. t.-c. 146. §-a első bekezdésének rendelkezésén, hogy a székesfővárosban — egyfelől a hatóságra a felszólalások és észrevételek átvételéből háramló terhes feladat megosztása, másfelöl a hozzáférhetőség megkönnyítése céljából — a névjegyzékeknek a kerületi elöljáróságoknál való kitételét is elrendeli. Az ideiglenes névjegyzék közszemlére tétele jelenleg az 1899 :XV. t.-c. 151. §-a szerint legkésőbb május 5-én történik. A közszemlére tétel tartama kifejezett szabályként nincs megállapítva, de abból, hogy a felszólalásokra tett észrevételek a most idézett §. szerint május 25-ig fogadtatnak el, következik, hogy a közszemlére tétel 20 napig tart. A javaslat a kitételre a május 16-ától június 14-ig tartó 30 napi időközt, tehát a jelenleginél 10 nappal hosszabb időközt tüz ki, hogy a választók 16*