Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
121 szerint kívánt egy évi állandó lakás kellékének ellenőrzése, amely a választók számánál s a városi lakosság nagy fluktuációjánál fogva különben alig lenne lehetséges. Ezekhez az adatokhoz járulnak a törvényhatósághoz érkezett Hintető bírósági üéletek. Jelenleg a hivatalvesztésre és a politikai jogok felfüggesztésére szóló Ítéleteket közli a biróság a törvényhatósággal az 1896: XXXIII. t.-c. 330. §-a értelmében. Azonban e javaslat törvénynyé válása esetében szükséges lesz a hivatalból való közlés kötelességét a bírósági Ítéletek más csoportjaira, igy különösen a 14. §. 9. pontja eseteiben hozott Ítéletekre is kiterjeszteni. A tervezett intézkedést az igazságügyminister rendeleti utón fogja megtenni. Végül — az 52. §-sal összhangban —• az adókivető közegek közül a kir. adóhivatalok, valamint a községi (városi) közegek kötelesek az adókivetésre vonatkozó hivatalos adatokat (adófőkönyveket, adókivetési lajstromokat és az adófökönyvben foglalt adóelőírások helyesbítésére vonatkozó más jegyzékeket) az összeíró küldöttség rendelkezésére bocsátani. A hivatalból való adatszolgáltatásnak szélesebb körre való kiterjesztése nem mutatkozik szükségesnek, mert olyan más hatóságok vagy közegek, amelyek a választói jog szempontjából jelentőséggel biró adatok tömeges szolgáltatására lennének kötelezhetők, nincsenek; a választók kisebb csoportját érintő egyes adatok hivatalból való közlésének elrendelése pedig az illető kötelezett hatóságokat terhelné, anélkül, hogy az összeírás számára valóban számottevő segédeszközt nyújtana. A 14. §-ban felsorolt kizáró okok némelyikét megállapító, fentebb nem említett birói ítéletek és hatósági határozatok hivatalból való megküldése, amelyről leginkább lehetne szó, azért is mellőzhető, mert ezekben az esetekben meglehetősen lehet számítani a köztudomáson alapuló ellenőrzésre. 4. A névjegyzék tervezete. Az 56. §-hoz. Ez a §. a névjegyzékek tervezetének elkészítéséről intézkedik. A javaslat szabatos és következetes terminológiát óhajtván e részben is megállapítani, a névjegyzék tervezetének nevezi az összeíró küldöttségnek az évenkinti összeírás alkalmával készített munkálatát; ennek alapján állapítja meg a központi választmány az ideiglenes névjegyzéket, amely akkor, ha ellene panaszt nem nyújtottak be, vagy azokat érdemlegesen elintézték : véglegessé válik. A névjegyzék-tervezet, az ideiglenes és a végleges névjegyzék ekként három, a munkálatok menete szerint elkülönzött stádiumát jelzi a névjegyzékek összeállítására vonatkozó eljárásnak. A névjegyzékek szavazőkörönkint és ezen belül községenkint való készítésére vonatkozó rendelkezés összhangban van a 37. §. első bekezdésének szabályával, amelynek indokairól a 37. §-nál volt szó. A központi választmány feladatának megkönnyítésére szolgál a §. második bekezdésében foglalt uj rendelkezés, amely abba a helyzetbe juttatja a központi választmányt, hogy az összeírás folyamán az érvényben levő állapothoz képest történt változásokról, amelyekre a tervezet megvizsgálásánál első sorban kell figyelmet forditania, könnyen és gyorsan áttekintést nyerhet, holott ezt különben csak a tervezetnek az érvényben levő névjegyzékkel tételenkint való összehasonlítása útján szerezhetné meg. Ennek következtében egyszersmind feleslegessé válik annak kötelező elrendelése, Kép,vh. iromány. 1910—1915. XXUT. kötet. '"' " lö
