Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

ííá meg ezeket a kellékeket az összeírás alkalmával; azután a központi választmány az ideiglenes névjegyzékek összeállításakor, s később a felszólalások és észrevételek felülvizsgálatánál; végül a közigazgatási bíróság a központi választmány határozatai ellen szóló panaszok elintézésénél. Ami azt az időpontot illeti, amelyre a kellékek fennforgását vonatkoztatni kell, az összeíró küldöttségre nézve a 45. §. szerint az összeírás időpontja, a központi választmányra pedig az 57. §. értelmében az ideiglenes névjegyzék összeállításának időpontja irányadó. Az ideiglenes névjegyzék összeállítása után olyan tényeket, amelyek később következnek be, hivatalból annyiban vehet figyelembe a központi választmány, amennyiben azt, aki magyar állampolgárságát elvesztette, vagy akire nézve a 13. §-ban megállapított kivételek vagy a 14. §-ban felsorolt kizáró okok valamelyike felmerül, október 15-ig hivatalból törli (66. §.) A felek pedig az ideiglenes névjegyzékek elleni felszólalásukat alapithatják olyan változásokra is, amelyek az összeírás óta a felszólalási határidő lejártáig állottak elő (59. §.) A közigazgatási bírósághoz intézett panaszt ellenben már az időközben történt változásokra nem lehet alapítani. (65. §.) Az eljáró fórumok, igy az összeíró küldöttség is, rendesen csak olyanokat vesznek fel a névjegyzékbe, akiknek már megvannak a szükséges kellékeik. E szabály alól azonban két kivételt tesz a javaslat. Életkor tekintetében elégnek jelenti ki a névjegyzékbe való felvételhez, ha a felveendő személy azt az életévet, amelynek betöltésétől választói jogosultsága függ, még abban a naptári évben betölti, amelyben az összeírás történik. E rendelkezésnek természetes oka az, hogy ebben az esetben olyan feltételről van szó, amelynek okvetlenül teljesülnie kell arra az időre, amidőn a névjegyzék érvényessé válik. A második kivétel azoknál fordulhat elő, akikre nézve a 13, §-ban megállapított kivételek vagy a 14. §-ban felsorolt kizáró okok valamelyike forog fenn. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a kivételnek vagy a kizáró oknak az összeírás évében való megszűnése közokirattal najptárszerüen előre igazolható. S mivel nem lenne igazságos a névjegyzékbe fel nem venni azt, akiről teljes bizonyossággal tudható, hogy a névjegyzék érvényessé válása idejében már birtokában lesz a választói jognak: a javaslat kimondja, hogy akkor, ha közokirattal igazolva van, hogy a kivétel vagy a kizáró ok kétségtelenül meg fog szűnni abban a naptári évben, amelyben az összeírás történik, az illető személyeket a névjegyzékbe fel kell venni, habár a kivétel vagy a kizáró ok egyelőre még fenn is forog. Ez utóbbi intézkedés fejében mellőzi a javaslat az 1874 : XXXIII. t.-c. 12. §-ának utolsó bekezdésében emiitett külön jegyzék vezetését. Kérdés támadhat arra nézve, hogy milyen feltételek mellett lehet újra felvenni a névjegyzékbe azt, aki a közigazgatási bíróság döntése következtében hagyatott ki abból? A névjegyzék állandó lévén, természetes, hogy azt, akiről a bíróság egy izben megállapította, hogy a felvételhez szükséges kellékei hiányzanak, a következő években is csak akkor lehet a bírói döntéssel szemben felvenni, ha a tényállás időközben megváltozott vagy ha olyan bizonyítékot hoznak fel, amely a közigazgatási bíróság előtti eljárásban nem volt ismeretes. A törvényjavaslatba azonban ilyen értelmű rendelkezést felvenni nem tartottam szükségesnek, mert az emiitett szabály természetes következménye annak, hogy a birói Ítéletnek foganatot kell szerezni. A 46. §-hoz. Az e §-ban megjelölteknek a névjegyzékből való kihagyása természetes folyománya a kiigazítási eljárásnak, amely a névjegyzéknek az időközben történt változásokhoz igazodó átalakításában áll és a jogvesztettek törlését ép ugy magával hozza, mint a névjegyzékbe való felvételre időközben jogosulttá vált személyeknek beiktatását. - Képvh. iromány. 1910—1915. XXIU. kötet. 15 -