Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

112 van az összeírásnak azzal a rendszerévei, amelyet a javaslat 44. • §-a áÜapit meg, s amelyről az utóbbi §. indokolásában lesz bővebben szó. A 43. §. második bekezdése az 1874 : XXXIII. t.-c. 32. §-ának utolsó bekezdésénél szabatosabban intézkedik azokról az esetekről, midőn a küldöttség elháríthatatlan akadály miatt a kitűzött napra meg nem jelenhetik. Egyszersmind azt az időt, amelynek ily esetben az uj határnap kihirdetésétől az összeírás megkezdéséig el kell telnie, az idézett törvényszakaszban megszabott 8 napról 3 napra szállítja le, mert ilyenkor már különben is késedelem forogván fenn, újabb 8 nap megvárása igen elodázná az összeírás megkezdését, s mert a 3 napi időköz akkor, midőn a közönség figyelme az összeírásra már egyszer fel volt híva, a kitűzött határnap elhalasztásának közhírré válására elegendő. 3. Az összeírás módja és kellékei. A 44. §-hoz. Az 1874: XXXIII. t.-c. 29. §-a szerint a választök névjegyzéke hivatalból állíttatik össze és évenkint hivatalból igazittatik ki. A hivatalból való összeállítás és kiigazítás elvét tartja fenn az 1899: XV. t.-c. 142. §-a is. A hivatalból való eljárás azonban csak annyiban lehetséges, amennyiben hivatalos adatok állanak rendelkezésre; ilyenek hiányában a felvétel csak jelentkezés alapján, történhetik, amint erre az 1874: XXXIII. t.-c. 36. §-ának a hivatalból való összeállítás szabályát magyarázó rendelkezése is utal. A hivatalból való eljárás elvének a lehetőségig való érvényesítése a jövőre is kívánatos és szükséges, nehogy a polgárok ily fontos közjogának megállapítása az egyesek tetszésétől, s még inkább a pártok szervezettségének és buzgalmának fokától függjön. Ennélfogva a jelenlegi eljárás lényegén a javaslat nem változtat. Azonban a tényleges helyzetet tekintve, jelenleg a hivatalból való eljárás elvének kétségkívül nagyobb mértékben lehet érvényt szerezni, mint amily mértékben ez a jövőben várható. Jelenleg a hivatalból való eljárást nemcsak a választók kisebb száma könnyíti meg, hanem az is, hogy a választói jogosultság megállapításánál túlnyomó részben a bírt ingatlan, illetőleg az adó menyisége szolgál alapul, tehát oly adatok, amelyek különösen az adólajstromok, a földadó-telekkönyv (kataszter), tagositási telekkönyv stb. alapján hivatalból nehézség nélkül megállapíthatók. Jövőre ellenben a választői jogosultság több más jogcímre is alapitható lesz, s a figyelembejövő adatoknak csak egy része az, amely természeténél fogva hivatalból célszerűen megszerezhető. A javaslat tehát avégből, hogy a törvény rendelkezése az előrelátható tényleges helyzettel összhangban legyen, s kifejezésre juttassa az összeírásnak részben hivatalos tudomásra, részben jelentkezésre alapított vegyes rendszerét: külön emliti a hivatalból való eljárás mellett az érdekeltek jelentkezését s az általuk szolgáltatott adatokat, mint az összeírás másik támpontját. A §. második és harmadik bekezdése gyakorlati következménye az első bekezdésben megállapított eljárási elvnek. • A 45. §-hoz. •A választói jogosultsághoz szükséges törvényes kellékeket, amelyek alapján a névjegyzékbe való felvétel történik, a javaslat rendszere szerint különböző fórumoknak különböző időpontokban kell vizsgálniok. Legelőbb az összeíró küldöttség vizsgálja