Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
105 megvizsgálását teszi lehetségessé, s igy a szőbanlevő munkálatok alaposabban lesznek végezhetők, mintha a teljes választmány lenne kénytelen velük foglalkozni. Egyéb tennivalók, nevezetesen az összeíró küldöttség, a választási és szavazatszedő küldöttségek megalakítása s a választással kapcsolatos többi intézkedések tekintetében nincs szükség ilyen megosztott tárgyalásra, mert ezek a feladatok sokkal kisebb mennyiségűek, s a huzamos és tüzetes tárgyalást természetüknél fogva sokkal kevésbbé kívánják meg, mint a választói jogosultság megvizsgálásával járó, előbb emiitett tennivalók. Az osztályok elnökeit a törvényjavaslat szerint a törvényhatósági bizottság jelöli ki, még pedig lehetőleg olyan tagok közül, aldk egyszersmind törvényhatósági tisztviselők, mert az ügymenet érdekében kívánatos, hogy köztük és a választmány elnöke között az érintkezés állandóan lehetséges legyen. A választmány tagjainak az osztályokba évenkint való besorozását pedig, mint az ügyrend körébe tartozó belszervezeti kérdésnek intézését, a választmány elnökére bizza a javaslat, de egyszersmind megszabja, hogy egy-egy osztálynak az elnökön kívül legalább négy tagból kell állnia, mert a tárgyalás testületi jellege megköveteli, hogy a határozathozatalban az elnökkel együtt legalább hárman vegyenek részt (34. §. második bekezdése), az osztály tagjainak megengedett legkisebb számát ugy kell tehát megszabni, hogy a határozatképességnek ne legyen nehézsége. Azonkívül — a 26. §. második bekezdésének célzatát követve — megkívánja még a §., hogy minden osztálynak lehetőleg mindazokból a választókerületekből kell legalább egy tagjának lennie, amelyeknek névjegyzékét tárgyalja. A jegyzők kirendelése — összhangban a 27. §. második bekezdésével — az elnök feladata lenne. A 34. §-hoz. Ennek a §-nak az ülések nyilvánosságára, a 'határozathozatalra és a jegyzőkönyvek vezetésére vonatkozó rendelkezései részben megegyeznek az 1874 : XXXIII. t.-c. 22. és 25, §-aiban, továbbá 24. §-ának utolsó két bekezdésében erre nézve foglalt, lényeges változtatást nem igénylő rendelkezésekkel. ,• . Az eltérés az 1874: XXXIII. t.-c. rendelkezéseivel szemben az, hogy mig e törvény 24. §-a szerint a központi választmány határozatképességéhez ott, ahol a választmány 12-nél több tagból áll, az elnökön kivül legalább 6 tag jelenléte kívántatik, addig a törvényjavaslat ilyen helyeken is csak 4 tag jelenlétét kívánja meg ahhoz, hogy érvényes határozat legyen hozható, mert gyakorlati szempontok a határozathozatal lehetőségének megkönnyítése mellett szólnak. A 33. §. értelmében alakitható osztályok határozatképességéhez szükséges számot pedig kettőben állapítja meg a javaslat; ez összhangban van a 33. §-nak azzal a rendelkezésével, amelynek értelmében a központi választmány osztályai már négy tagból is alakithatók. A javaslat 34. §-a továbbá néhány olyan kérdést is szabályoz, amelyekről nincs szó az 1874: XXXIII. t.-cikkben. : y'> " ' Az uj rendelkezések között a legfontosabb az, hogy az ülésekről féléven át igazolatlanul elmaradó tag elveszti tagsági jogát. E rendelkezés az 1876 : VI. t.-c. 77. §-ának analógiájára azért vétetett fel, hogy a tagok buzgóbban jelenjenek meg az üléseken, s a határozatképes szám biztosítva legyen. , , c . .,•• •;--'•],.:., ;f Még két uj rendelkezést tartalmaz a 34. §.; mindkettőre főleg a szabatosság érdekében van szükség. Az egyik rendelkezés az, hogy a központi választmány viszonylagos szótöbbséggel dönt, s hogy az elnök rendszerint nem szavazhat, de szavazategyenlőség esetében szavazni köteles. A niásik rendelkezés a jegyzőkönyv Képvh. iromány. 1910—1915. XXHT. kötet. /—'--••- ^--< y.
