Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
106 ,- - « ,. hitelesítésének módját és felterjesztésének idejét állapítja mag, mőg pedig a jelenlegi gyakorlat szem előtt tartásával. : " ; A 35. §-hoz. Ez a §. lényegileg megegyezik azzal a rendelkezéssel, amelyet az 1874 : XXXIII. t.-c. 26. §-ának első bekezdése tartalmaz. Ennek fenntartása szükségszerű következménye annak a helyzetnek, amelyet a központi választmány, mint önálló jogállású és hatáskörű testület, más hatóságokkal és a magánosokkal szemben elfoglal. A 36. §-hoz. A javaslatnak ez a §-a a központi választmánynak a választói jogosultságot érintő határozataira nézve a közigazgatási Uraságot jelöli meg fellebbviteli fórumként a kir. Curia helyett, amely az 1874: XXXIII. t.-c. 26. és 50. §-a értelmében ezekben a kérdésekben bíráskodik. Ezt a változtatást első sorban a kérdéses ügyek természete indokolja. A képviselöválasztők névjegyzékének összeállítása s a választói jogosultságra vonatkozó minden kérdés teljesen közigazgatási, illetőleg közjogi természetű ügy. Közigazgatási fórum foglalkozik az ideiglenes névjegyzék ellen benyújtott felszólalások és észrevételek elsőfokú elintézésével is. A dolog természete tehát azt hozza magával, hogy midőn a fél e közigazgatási intézkedés ellen jogorvoslattal él, ezt is a közigazgatási ügyekben felső fórumként eljáró közigazgatási hatóság, még pedig, minthogy itt contentiosus (jogvitás) kérdésekről van sző: a m. kir. közigazgatási biróság intézze el. ; , Az 1874: XXXIII. t.-c. megalkotása idejében a közigazgatási bíróság még nem lévén felállítva, a törvényhozás úgyszólván kénytelen volt a Curiát legfelső fórumként kijelölni, ha a választó jogosultságot birói védelem alá akarta helyezni. Az 1899 : XV. t.-c. megalkotásakor ugyan már nem állott fenn ez a kényszerűség, mert a közigazgatási biróság 1897. január 1-én már megkezdte működését; de ekkor meg a hosszú időn át állandósult gyakorlat tartotta vissza a törvényhozást attól, hogy ezeket az ügyeket a kir. Curia hatásköréből a közigazgatási bíróság hatáskörébe tegye át. Ebben a törvényjavaslatban azonban, amely az egész képviselőválasztói jog és eljárás gyökeres és rendszeres átalakítását vette tervbe, gondoskodni kell róla, hogy az eldöntésre megérett egyéb kérdésekkel együtt a szőbanlevö kérdés is megoldást nyerjen. A központi választmány egyéb határozataira nézve meghagyja a javaslat fellebbezési fórumként a belügyministert, azonban a fellebbezést és a belügyminister jogkörét az 1874 : XXXIII. t.-c. 26. §-ánál tüzetesebben szabályozza. így megállapítja a fellebbezés határidejét, még pedig, a közigazgatási rendes és contentiosus eljárásban kivétel nélkül érvényben levő szabálynak megfelelően, 15 napban. E hosszú fellebbezési határidőnek a felek bizonyára sok esetben nem vehetik hasznát, mert a központi választmány határozatainak legnagyobb részét sürgősen, s részben meghatározott napon kell végrehajtani, úgy, hogy a végrehajtással nem lehet várni a fellebbezési határidő lejártáig; hátránynyal azonban nem jár a hosszabb határidő, mert az érdekelteknek módjukban van azonnal fellebbezni, s ezt saját érdekükben bizonyára nem is fogják elmulasztani. .A belügyminister felülvizsgálati jogkörét a javaslat körülbelül abban a terjedelemben szabja meg, amelyben a minister azt ma is gyakorolja. A belügyminister a választási ügynek felelős vezetője, s ennélfogva joga és kötelessége, hogy az eljárás törvényességét ellenőrizze és biztositsa. Lehetővé kell tehát tenni, hogy a
