Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

102 a követelménynek rendszerint nehézség nélkül lehet érvényt szerezni, mert a terv az, hogy a szóbanlevö kerületek túlnyomó részben két, néha három vagy esetleg négy rendezett tanácsú városból fognak állani, s igy a választandó tagok száma (12) maradék nélkül lesz osztható a városok számával. Mivel azonban nincs teljesen kizárva, hogy egy-egy ilyen választókerület kivételesen négynél több rendezett tanácsú várost is fog egyesiteni magában, megtörténhetik, hogy a tagok száma nem lesz egyenlően megosztható a városok között. A javaslat erre az eshetőségre is intézkedik akként, hogy ilyenkor a választókerület székhelye még annyi tagot választ, amennyi nem volt a többi város között egyenlően megosztható. Tehát pl. abban az esetben, ha a választókerület öt r. t. várost foglal magában, a székhely képviselőtestülete négy tagot fog választani a központi választmányba, a többi városok pedig kettőt-kettőt. A 27. §-hoz. Ez a §. az 1874 : XXXIII. t.-c. 18. §-ának az elnökre vonatkozó rendelkezését azzal egésziti ki, hogy a két vagy több rendezett tanácsú városból alakított választókerület központi választmányának elnökéül a választmány székhelyéül szolgáló város polgármesterét jelöli ki. Az 1874 : XXXIII. t.-c. 22. §-a szerint a központi választmány saját kebeléből választja jegyzőjét. E rendelkezés következtében a gyakorlatban helyenkint nehézségek álltak elő, mert a jegyző feladatköre bizonyos állandóságot, hivatali jellegű működést igényel, s különösen az elnökkel való hivatalos érintkezésnek könnyű lehetőségét kivánja meg, s e kívánalmakat a választmánynak saját kebeléből választott jegyzője nem mindig tudja kielégíteni. Ezért célszerűbb, hogy a jegyzőt és helyettesét a törvényhatóság vagy a r. t. város jegyzői közül évenkint az elnök rendelje ki, úgy, mint ezt a törvényjavaslat veszi tervbe. Az elnök által kirendelt jegyző azonban a a központi választmánynak, mely a törvényhatóság (r. t. város) által választott testület, ebben a minőségében nem lehet tagja, s ott sem szavazati, sem tanácskozási jogot nem gyakorolhat. Ezek a jogok csak akkor illetik meg, ha a törvényhatóság (r. t. város) taggá megválasztja. Minthogy a központi választmányba kirendelt jegyző megbízása törvényen fog alapulni, s igy működése törvényes kötelezettség lesz: természetes, hogy ebben a minőségében is a reá főhivatalában irányadó felelősség alatt fog állani, s igy az e törvényjavaslatban neki szánt feladatok tekintetében fegyelmi felelősségét külön kimondani felesleges. A 28. §-hoz. Ahhoz, hogy valaki a központi választmány tagjává legyen választható, a törvényjavaslat első kellékül a magyar nyelvnek szóval és Írásban való bírását kivánja meg. A magyar nyelv bírásának megkivánása természetes következménye a 31. §. ama rendelkezésének, hogy a központi választmány hivatalos nyelve a magyar. Az írásban való jártasság pedig nélkülözhetetlen kelléke a központi választmány hatáskörébe utalt tennivalók ellátásának. A 34. §. harmadik bekezdése akként rendelkezvén, hogy az igazolatlan mulasztása miatt elmozdított választmányi tag a legközelebbi tagválasztásnál újra nem választható, ezzel összhangban a választhatóság negatív kellékéül azt is megkívánja a 28. §., hogy a választandó ne legyen az idézett rendelkezés szerint kizárva a megválaszthatóságből. A központi választmány tagjává való választhatóság további kellékei tekintetében a törvényjavaslat követi az 1874 : XXXIII. t.-c. 19. §-át, s ezzel egybehangzóan megkívánja, hogy a központi választmány tagja vagy fel legyen véve az illető