Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.
Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról
103 törvényhatóság (r. t. város) területén valamely képviselőválasztókerület választóinak névjegyzékébe, vagy az illető törvényhatóság bizottságának tagja legyen. Azt, hogy a központi választmány tagjai a törvényhatósági bizottság tagjai közül is választhatók, főkép azért szükséges külön emliteni a javaslatban, hogy a rendezett tanácsú városoknak módjukban legyen a törvényhatósági bizottság azon alkalmas tagjait is megválasztani központi választmányukba, akik a választói névjegyzékbe nem az illető rendezett tanácsú városban vagy városokban vannak felvéve. A törvényhatóságokban szervezett központi választmányoknál alig lesz gyakorlati jelentősége ennek a rendelkezésnek, amennyiben valőszinü, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai az illető törvényhatóság területén vannak a választói névjegyzékbe felvéve. A 29. §-hoz. A központi választmány tagjai választásának módját a javaslat az 1874 : XXXIII. t.-c. 20. §-ával egyezően állapítja meg; vagyis a központi választmány tagjait a javaslat szerint is a törvényhatóság bizottságának,' illetőleg a r. t. város képviselőtestületének közgyűlése szavazólapokkal, viszonylagos szótöbbséggel választja meg. A két vagy több r. t. városból alakítandó választókerületekre tekintettel kimondja a javaslat, hogy ilyen helyeken minden egyes város képviselőtestülete megválasztja a megfelelő számú tagokat. Egyszersmind avégből, hogy a választást mindegyik városban idejében megtartsák, s a központi választmány zavartalanul megalakítható legyen, a székhelyül szolgáló város polgármesterét, mint a központi választmány elnökét, arra kötelezi, hogy a választás megtartását az összes r. t. városokban kezdeményezze, s a választás eredménye alapján a választmányt formaszerüen alakítsa meg. A központi választmány feladatai állandó természetűek, szükséges tehát, hogy már jóval a választmány megbízásának lejárta előtt gondoskodás történjék a helyébe lépő uj választmány megalakításáról, mert különben a működés folytonosságában hézag támadhatna. Ezért már az 1874 : XXXIII. t.-c. 20. §-a azt rendeli, hogy a választás olyan időben tűzendő napirendre, hogy a 3 év elteltével az újonnan megválasztott központi választmány működését azonnal megkezdhesse. Ezt a célt a javaslat még határozottabban akarja biztosítani annak elrendelésével, hogy a választást legalább 2 hónappal előbb kell megtartani, mint amikor a régi választmány megbízása lejár. Két más intézkedéssel egészíti még ki a javaslat a jelenlegi törvényt. Nevezetesen elrendeli, hogy a tagokat a választásról jegyzőkönyvi kivonaton értesíteni kell, s hogy az, aki a választást el nem fogadta, ezt 8 nap alatt az elnöknek jelentse be avégből, hogy helye — ép ugy, mint a meghalt, lemondott vagy a tagságot a 34. §. harmadik bekezdése értelmében elvesztett tagoké — a legközelebbi közgyűlésen betölthető legyen. Ezenkívül a központi választmány tagjainak választása ellen a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak ad helyet. A központi választmány rendkívül fontos, közvetve a törvényhozás egyik szervének szabályszerű megalakítására kiható működést végez ; szükséges tehát, hogy kifogástalan összeállítása felett gondosan őrködjünk, s erre nézve a rendelkezésre álló legteljesebb biztosítékot: a birói ellenőrzést is rendszeresítsük. A 30. §-hoz. A központi választmány elnökének, tagjainak és jegyzőjének esküjéről (fogadalmáról) a javaslat lényegileg egybehangzóan rendelkezik az 1874 : XXXIII. t.-c. 21. §-ával, azonban az utóbbi §. intézkedését kiegészíti annak a jelenleg rendezetlen kérdésnek szabályozásával, hogy az eskü (fogadalom) letétele ki előtt történjék.
