Képviselőházi irományok, 1910. XXIII. kötet • 727 sz.

Irományszámok - 1910-727. Törvényjavaslat az országgyülési képviselők választásáról

101 HARMADIK FEJEZET. A központi választmány. A 25. §-hoz. Annak a gépezetnek, amely a képviselőválasztásokkal kapcsolatos feladatok végzésére van hivatva, mai törvényeink szerint lényeges jellemvonása az, hogy a tennivalók zöme nem hivatali szervekre, hanem laikusokra van ruházva, s hogy a közhivatali alkalmazottak kevés kivétellel csak annyiban vesznek részt a választási ügyekben, amennyiben az ilyen szervek választására hivatott önkormányzati testületnek bizalma feléjük fordul. Ezt a jellegét a választási szervezetnek az 1848 : V. t.-c. állapította meg, az 1874 : XXXIII. t.-c. pedig sértetlenül fenntartotta. Ennek a jellemvonásnak megőrzése a jövőre nézve is kivánatos. Az alkotmányos élet szellemének jobban felel meg, s a polgárokra megnyugtatóbb, ha e politikai jelentőségű fontos feladatokat a választők köréből alakított laikus szervek végzik, mint ha hivatalnoki jellege lenne a választási apparátusnak. Nálunk ezenfelül meggyökeresedett hagyománynyá vált a választási ügynek ilyetén szervezése, s nincs semmi ok rá, hogy e hagyománynyal szakítsunk. Ama szervek közül, amelyek a választásokkal kapcsolatos tennivalókat intézik, a törvényhatósági bizottság által alakított központi választmány a legfontosabb, mert ez végzi a választások alapjául szolgáló névjegyzékek megállapítását, ez tűzi ki a választás napját, s ez választja meg az összeírásnál és a választásnál eljárni hivatott többi szerveket: az összeíró küldöttségeket, a választási és szavazatszedő küldöttségeket és mindezek elnökeit. A központi választmánynál fut össze a választási ügy valamennyi szála. Az előadottak után természetes, hogy a törvényjavaslat ennek az 1848-ig visszanyúló múltú és a reá ruházott feladatokra alkalmasnak bizonyult intézménynek fenntartását hozza javaslatba. Azonban a központi választmány mai szabályozásával szemben a részletek tekintetében néhány módosítás javaslatba hozatala vált szükségessé. Ezeket a módosításokat, amelyek az intézmény alapjellegét nem érintik, működésének zavartalan menetét pedig előmozdítják, az alábbiakban egyenkint fogom megjelölni és indokolni. A törvényjavaslat 25. §-a a központi választmányok szervezésére vonatkozó jelenlegi szabályokat csak annyiban egészíti ki, amennyiben a több r. t. városból alakítandó választókerületekre való tekintettel kimondja, hogy az ilyen kerületek székhelyén is kell központi választmányt alakítani. A 26. §-hoz. A 26. §. a központi választmány tagjainak számát állapítja meg, s abban tér el az 1874 : XXXIII. t.-c. 18. §-ának rendelkezésétől, hogy ott, ahol a központi választmány hatásköre két választókerületre terjed ki, a tagok számát a mostani 16 helyett 18-ban állapítja meg. E szerint a tagok száma 12-töl kezdve minden kerület után 6-tal egyenletesen fog növekedni (12, 18, 24), mig ma a második kerület után négygyei (12-röl 16-ra), a harmadik után nyolccal (16-ról 24-re) emelkedik a tagszám. A két vagy több r. t. városból alakított választókerület központi választmányába a javaslat szerint minden városból egyenlő számú tagot kell választani. Ennek