Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
586. szám. 185 a díjnok! özvegyek nyugdíjának évi 500 koronával való megállapítása az eddigi évi 200—500 K helyett (108. §.). • Az árvák ellátásaira vonatkozó határozmányoknál a lényegesebb eltérések a következők: kimondása annak, hogy minden atyátlan árvának igénye van nevelési járulékra, mig eddig az özvegy az atyátlan árvák után csak akkor kaphatott nevelési járulékot, ha a férj halálakor legalább három anyai ellátásban álló gyermek maradt hátra (62. §.); a tisztviselők atyátlan árváinál a nevelési járulók összegének fejenkint az 53. §. első bekezdése alapján járó özvegyi nyugdíjnak 1 /5-érél való megállapítása az eddigi l /e helyett (64. §.); az altisztek és szolgák atyátlan árváinál a nevelési járulók összegének fejenkint évi 72 koronával, illetőleg a rendszeres évi fizetés (évi bór, évi zsold (élvezetében nem állott altisztek ós szolgák atyátlan árváinál fejenkint évi 60 koronával való megúllapitása az eddigi évi 36 és 24 K helyett (65. §.): a díjnokok atyátlan árváinál, a nevelési járulék összegének fejenkint évi 100 koronával való megállapítása az eddigi 32—82 K helyett (108. §.); Teljes mellőzése az eddig fennállott ama korlátozásnak, hogy az atyátlan árvák nevelési járulékainak összege együttvéve nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíjnak az összegét (64., 65., 66. és 108. §-ok); a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák nevelési járulékainak fejenkint az atyátlan árvákat megillető nevelési járulék kétszeres összegével való megállapítása abban az esetben, ha csak egy vagy két ilyen árva maradt hátra (67. §.); az életkornak, a meddig a nevelési járulék jár — a nemre való tekintet nélkül — a tisztviselők árváinál betöltött huszonnegyedik, az altisztek és szolgák árváinál a betöltött tizenhatodik életévben való megállapítása, az eddigi 20., 18., 16. és 14. életév helyett (68. §.); a nőalkalmazott anyátlan árvái részére nevelési járuléknak biztosítása abban az esetben is, ha az árvák atyja életben van, de teljesen vagyontalan és keresetkóptelen (62. §.) a nevelési járulék beszüntetésének ellátás esetén ahhoz a feltételhez való kötése, hogy az élvezett ellátásnak értéke legalább évi 600 K legyen (71. §.) életjáradéknak engedólyezhetése az alkalmazottnak a 08. §-ban meghatározott életkort már elért olyan atyátlan vagy szülőtlen gyermeke részére, aki teljesen munka- es keresetképtelen s amellett nyomorék vagy költséges ápolást igénylő beteg (76. §.) A temetési járulékokra vonatkozó határozmányoknál a lényegesebb eltére 1 sek a következők: temetési járulóknak biztosítása minden — akár a tényleges szolgálatban, akár a nyugdíjazott állapotban — elhalt tisztviselő, díjnok, altiszt és szolga után azok részére, akik az elhaltnak gyógykezeltetéséről gondoskodtak, míg eddig csak az özvegyek és árvák kaphattak temetési járulékot (77. és 113. §ok); kimondása annak, hogy a temetési járulék összegének megállapításánál a nyugdíjazott állapotban elhaltaknál is a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javalmazás szolgál alapul, mig eddig az élvezett nyugellátást kellett alapul venni (78. §.). Képvh. iromány. 1910—1915. XX. kötet. 24