Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

186 A lényegesebb különféle új liatározminyoh a következők: lehetővé tétele annak, hogy méltánylást érdemlő körülmények fennforgása "esetén olyan alkalmazott, illetőleg olyan özvegy és árva is kaphasson ellátást, a, ki ellátásra való igényét vagy a már folyósított ellátását bírósági itólet vagy fegyelmi határozat következtében elvesztette (7., 45. és 60. §-ok); kimondása annak, hogy a hetvenedik életévét betöltött tisztviselőt szabályszerű elbánás (nyugdíjazás vagy végkielégítés) alá kell vonni, hacsak a ministertanács nem ad felhatalmazást arra, hogy az illető a tényleges szolgálat kötelékében továbbra is megtartassék (35. §.); az 1907. évi XIX. törvényczikk VII. fejezetében megállapított ká-talanitásnak megfelelő ellátásnak biztosítása üzemi baleset esetén olyan alkalmazott és hozzátartozói részére, akiknek az idézett törvényczikk értelmében baleset esetére kártalanításra lenne igényük (42. §.) nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségének megállapítása és pedig a tisztviselőknél a beszámitható javadalmazásnak 3, illetőleg 25°/o-val, a rendszeres évi fizetést (évi bért, évi zsoldot) élvező altiszteknél és szolgáknál pedig a beszámitható javadalmazásnak 2. illetőleg l-5°/o-val aszerint, hogy van-e igényük vagy nincsen a szolgálati időnek a 11. §-ban meghatározott kedvezőbb számítására (30 §.); a szolgálati idő számítására és az ellátások megállapítására vonatkozó határozmányoknak, arra az esetre, ha a javaslat még a folyó évben törvényerőre emelkedik, 1912. évi január hó elsejétől számított visszaható erővel való felruházása az 1912. évi január hó elseje után nyugalomba helyezett tisztviselőkre, altisztekre ós szolgákra, valamint az 1912. évi január hó elseje után elhalt tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyeire és árváira (80. §.). .. Áttérve a szóban lévő törvényjavaslat pénzügyi kihatásának ismertetésére, mindenekelőtt megjegyzem, hogy a javaslatnak számos olyan határozmánya van, a melyek a nyugdíj szükségletnek emelkedését vonják maguk után s hogy ezek közül a leglényegesebbek a következők: I. A 11. §-nak az a határozmánya, hogy az ott meghatározott főiskolai képzettséggel biró tisztviselőknél, - valamint az ott felsorolt altiszteknél ós szolgáknál az ott emiitett minőségben tényleges szolgálatban töltött időnek minden teljes hét hónapját nyolcz hónapnak kell számítani, a mi azt eredményezi, hogy ezek az alkalmazottak már harminczöt évi tényleges szolgálat után tarthatnak igényt a beszámitható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra. II. A 38. §-nak az a határozmánya, a mely a tisztviselők ós a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében álló altisztek és szolgák részére nyugdíjukon felül lakbérnyugdíjat is biztosit. III. Az özvegyi nyugdíjaknak az 53. §. szerint az eddiginél jóval kedvezőbb mértékben való megállapítása. IV. Az atyátlan és a szülőtlen árvák nevelési járulékainak a 64., 65., 66., 67. és 68. §.-ok szerint az eddiginél jóval kedvezőbb mértékben való megállapítására. Az I.—

IV. pontok alatt emiitetteken kivül a javaslatnak még a következő határozmáüyai is kisebb-nagyobb mértékben maguk után vonják a nyugdíj szükségletnek emelkedését és pedig: a) a 7., 45. és 60. §.-oknak ama határozmányai, a melyek lehetővé teszik, 586. szám