Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-581. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a károlyváros-bubnjarcii helyi érdekű vasut engedélyezéséről
14 •:, 581. szám. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 és minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a czélra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a terv szerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandők. III. Felépítmény. A pálya 1435 méter nyomtávval épitendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, a károlyváros—bubnjarci vonalrészen folyóméterenkint 280 kilogrammnál, Bubnjarci állomáson, valamint ezen állómat megelőzőleg ! 300 méter hosszban és az állomástól az országhatárig folyóméterenkint 34'5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, a mint azt a vonatkozó államvasuti szabványtervek előírják. A sinek igénybevétele tehát egyik felépitményi rendszernél sem fogja a 7 tonna keréknyomású teherkocsik alatt négyzetczentiméterenkint az 1000 kilogrammot meghaladni. A vágányok egymástól való távolsága — középtől középig mérve — a helyi érdekű vasút saját állomásain, kivéve Bubnjarci forgalomátadó és végállomást 4"5 méternél, Károlyváros csatlakozó és Bubojarczi forgalomátadó állomáson 4*75 méternél, a helyi érdekű vasút nyilt vonalán pedig, ott, a hol az a budapest— fiumei vasúttal párhuzamosan annak pályatestéhez simulóan halad, 4-0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépitményi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított ^/o-át, és azonkívül úgy a 28-0 kilogrammos sínrendszernek megfelelő, mint az első rangú sínrendszerhez tartozó egy-egy teljes váltót és keresztezést egy-egy egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoportokkal együtt tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépitményi vas- és aczélanyagok kicserélérére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminemű építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását is, az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges és váltótalpfákat, talpíacsopprtokat, csavarokat és sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épités ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Épités alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czélokra való használata tekintetében a középitési munkákra és az azokkal kapcsolatos szállításokra vonatkozó föltételek XVI. fejezetében foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka és közlekedési ministeri szabályrendeletnek (M. R. T. 1874. évfolyam 194. sz. 686. s.
