Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

184 586. szám 40°/o-ával, a tizedik évtől kezdve pedig évenkint emelkedőleg a beszámitható javadalmazás további 2—2°/o-ával való megállapítása (37. §.); a nyugdíj legkisebb összegének a tisztviselőknél évi 800 K-val, az altiszteknél és szolgáknál évi 360 K-val, illetőleg ha nem élveztek rendszeres évi fizetést (évi bért, évi zsoldot), évi 300 K-val való megállapítása (37.§.); a végkielégítésre való igénynek bitositása olyan tisztviselők, altisztek és szolgák részére, a kik beszámitható szolgálati idejük kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt (48. §.); a napszámosok ós munkások nyugbérének évenkint emelkedőleg évi 120—300 koronáig való megállapítása az eddigi évi 120—200 K helyett (39. §.) ; a díjnokok nyugdíjának évi 500—1.400 koronáig való megállapítása az eddigi évi 400—1.000 K helyett (103. §.); a díjnokoknál a megelőző díjnoki és más szolgálatoknak beszámítása (98., 99. és 100. §-ok); kimondása annak, hogy az 1912. évi LVIII. törvényczikk 19. §-ában megkívánt feltételeknek megfelelő rendezett tanácsú városoknál töltött szolgálati idő egy tekintet alá esik a törvényhatóságoknál töltött szolgálati idővel (122. §.). Az özvegyek ellátásaira vonatkozó határozmányoknál a lényegesebb eltérések a következők: a tisztviselői özvegyi nyugdíjaknak az eddigi összegeknél átlagban 52*5°/°-kal, az altiszti és szolgai özvegyi nyugdíjaknak pedig az eddigi öszszegeknél átlagban 62%-kal nagyobb fix összegekkel való olyan megállapítása, hogy a legkisebb özvegyi nyugdíj a tisztviselők özvegyeinél évi 800 K, a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében állott altisztek és szolgák özvegyeinél pedig évi 360 K lesz (53. §-nak első és harmadik bekezdései) ; kimondása annak, hogy az özvegyi nyugdíj a férj által kiérdemelt nyugdíjnak felénél kevesebb nem lehet (53. §-nak második bekezdése); a rendszeres évi fizetés (évi bér, évi zsold) élvezetében nem állott altisztek és szolgák özvegyeinél a legkisebb özvegyi nyugdíjnak évi 300 koronával való megállapítása (53. §-nak harmadik bekezdése); a rendes özvegyi nyugdíjnak másfélszeres összegét kitevő özvegyi nyugdíjnak engedólyezhetése olyan özvegy részére, a kinek özvegyi nyugdíjra már igénye van, s a kinek férje a szolgálat teljesítése közben szenvedett baleset vagy rendkívüli esemény következtében vesztette életét (55. §-nak harmadik bekezdése); a férj által élvezett beszámitható javadalmazás teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjnak engedólyezhetése olyan özvegy részére, a kinek fegyver alatt szolgáló férje a szolgálat teljesítése közben előállott viadalban vesztette életét (55. i--nak negyedik bekezdése); özvegyi nyugdíjnak biztosítása — bizonyos feltételek fenforgása esetén — az olyan nő részére is, a kinek az alkalmazottal való házasságát a bíróság jogerősen felbontotta (51. §-nak 5. pontja ós 52. §.); a végkielégítésre való igénynek biztosítása olyan özvegy részére, a kinek férje beszámitható szolgálati idejének kezdetekor negyvenedik életévét már betöltötte volt (61. §.); a javaslat törvényerőre emelkedését közvetlenül megelőző január hó elseje előtt elhalt tisztviselők, altisztek és szolgák özvegyeinél az özvegyi nyugdíjaknak 20%-kal való felemelése (81. §.); -i -'• » <a