Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

64 572. szám. jellegzetes ismérvét a bulgár külkereskedelmi forgalomra vonatkozó adatokkal óhajtom megvilágítani, melyek az utolsó 20 évről a következők: 1891. 1892. 1893. 1894. 1895. 1896. 1897, 1898. 1899, 1900, 1901 , 1902, 1903 1904 1905, 1906, 1907 1908 1909 1910 Bevitel frankok 81,348.150 77,303.007 90,867.900 99,229.193 69,020.295 76,530.278 83,994.236 72,730.250 60,178.079 46,342.100 70,044.073 71,246.492 81,802.581 129,689.577 122,249.938 108,474.373 124,661.089 130,150.642 160,429.624 177,356.723 Kivitel b a n 71,065.085 74,640.354 91,463.653 72,850.675 77,685.546 108,739.977 59,790.511 66.537 007 53,467.099 53,982.629 82,769 759 103,684 530 108,073.639 157 618.914 147,960.688 114 573 356 125,594.697 112,356.997 111,433.683 129.052.205 Beviteli (—) vagy kiviteli (+) többlet — 10,283.065 — 2,662.653 + 595.753 — 26,378.518 + 8,665.251 + 32,209.699 — 24,203.725 — 6,193.243 — 6,710.980 + 7,640529 + 12,725 686 + 32,438.038 + 26,271.058 + 27,929.337 + 25,710.750 + 6,098.983 + 933 608 — 17,793.645 — 48,995.941 — 48,304.518 Az adatok a külkereskedelmi forgalomnak feltűnően erős ingadozását mutatják; van eset, hogy a bevitel értókösszege egyik esztendőről a másikra — igy pl. 1903-ról 1904-re — körülbelül 60°/o-kal is emelkedik, viszont a kivitel összértéke egyik esztendőben, igy 1897-ben, nem sokkal több, mint fele az előző évinek. Erős kiviteli többletet eredményező év után a következő esztendőben közel ép oly nagy passzivitást mutat a külkereskedelmi mérleg. Ezen feltűnő egyenetlenségek kétségtelenül első sorban a mezőgazdasági termelés főbb czikkeinek változó terméseredményeiben találják magyarázatukat, a melyeknek megfelelően a kivitel is jelentős ingadozásokat mutat; minthogy pedig — a mint már érintettem is — a mezőgazdasági termelés mindenkori eredményei döntő befolyással vannak az ország általános kereseti és jóléti viszonyaira és igy fogyasztókópessógóre is, a kivitel emelkedését mindig a bevitel erőteljes fellendülése, az export csökkenését pedig a bevitelnek hanyatlása kisóri, illetve követi. Igy az utolsó két évtized legkisebb kivitelét az 1899. és 1900. évek mutatják, a mikor igen rossz volt az aratás eredménye és ennek megfelelően 1900-ban a bevitel is páratlanul alacsony értéket képvisel. A következő évek azonban, a melyeknek aratási eredményei állandóan igen kielégitők voltak, nagyon gyorsan helyrehozták az előző évek kárait és emelték az ország kiviteli képességét, illetve ezzel kapcsolatosan az ország beviteli lehetőségeit. Igy például a rekord-kivitelt mutató 1904. évben a bevitel is jelentős nagyságra emelkedett. Bulgáriának kereskedelmi mérlege — ha az utolsó 10 évi adatokat vizsgáljuk — az 1900. évtől 1907-ig aktív volt, 1908-tól kezdve pedig állandóan passziv. Bulgária, a miként a bulgár iparfejlesztési törekvések ismertetése mellett kiemeltem, csak az utóbbi időkben kezdi nagyiparának alapjait lerakni és a belföldi fogyasztás egy részét hazai termelésével fedezni.