Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

572. szám. 65 Gazdasági fejlettségének ezen foka mellett külkereskedelmi forgalma a túlnyomóan agrikulturális országok typikus jellegét mutatja; a bevitelben ipari gyártmányok — első sorban a textil-, vas- és fémipar, valamint a gépipar gyártmányai — uralkodnak; a kivitelben gabona és őrlemények, élőállatok és állati termékek viszik a döntő szerepet. Mutatják ezt az utolsó öt évről vett következő adatok: 1906 1907 1908 1909 1910 ezer frankokban . °/o-ban . . . . ezer frankokban . °/o-ban .... ezer frankokban . °/o-ban .' . . . ezer frankokban . °/o-ban . . ... ezer frankokban . °/o-ban .'';, . . K 1906 1907 1908 1909 1910 ezer frankokban . °/o-ban . . . . ezer frankokban . °/o-ban . , . . ezer frankokban . %-ban . . . . ezer frankokban . °/o ban .... ezer frankokban . %-ban .... B u 1 xtilanyagokból és textilárúkbői gária bevi fémekből és a fémipar gyártmányaiból tele gépekből és készülékekből 38.350 11.543 8.074 35-4 106 7-4 41.351 15 240 10.815 332 122 8 7 39.969 16.531 11 152 30-7 12-7 8-6 49.986 19 284 17.056 312 12-0 10-6 49.382 23.299 19.777 27-8 131 11-2 B u 1 gabonából és őrleményekből g á r i a kivi állati eredetű élelmi czikkekből tele élő állatokból 73.792 14.276 4.828 64-4 12-5 4-2 83.306 14.760 8.188 66 3 11-8 6-5 75.975 10.683 6 437 67'6 9-5 57 67.885 12.284 6.728 60 9 11-0 61 80.812 13.002 7.325 62-6 10-1 5-7 A bevitel legfontosabb csoportjában (textilanyagok és áruk) szerepe van ugyan a nyersanyagoknak is — igy különösen a nyers pamutnak és pamuthulladékoknak és a háton mosott gyapjúnak — a bevitel zöme azonban gyapjués pamutfonalakra és szövetekre esik. Fémek ós fémipari gyártmányok köréből nyersvas mellett főleg sineket és más vasutó pitósi kellékeket, továbbá szegeket ós pléheket importálnak. A bevitt gépek közül kiemelkednek különösen a mozdonyok és lokomobilok, főleg pedig a mezőgazdasági gépek, melyeknek importja a gazdálkodás belterjesebbó való tételével mindjobban növekszik. Számottevő még a bulgár bevitel különösen gyarmatárúkból (1910-ben 104 millió frank), olajokból, zsiradékokból és ezek gyártmányaiból (1910-ben 84 millió frank), bőrökből és bőrárúkból (1910-ben 9-2 millió frank), fából ós faárukból (1910-ben 7 millió frank), kövekből, földekből, kő-, agyag- és üvegárúkból (1910-ben 5 2 millió frank), gyantákból és ásványolajokból (1910-ben 52 millió frank), tüzelőanyagokból (1910-ben 3-3 millió frank) stb. Bulgária legfontosabb kiviteli árúja a busa, a melyből 1910-ben 377 millió frank értékű mennyiséget exportált, főleg Törökországba, Belgiumba, Nagybritanniába és Görögországba. Nagy kivitele van még a gabonaneműek közül a tengeriből, a melyből 1910-ben 13-3 millió frank értékű árút Képvh. iromány. 1910—1915. XIX. kötet. 9