Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

r» 60 572. szám. ban nyilvánuló fölénye meggyőzte Bulgáriát arról, bogy az egyszerű kézművességtől a nagyiparra való átmenet állami támogatás ós kielégitő védvám nélkül nem valósitható meg. Mielőtt ezen utóbbi kereskedelempolitikai törekvéseket ismertetném, nagy vonásaiban bemutatom a bulgár törvényhozás ós közigazgatás azon iparpolitikai intézkedéseit, melyek, mint a külkereskedelmi politikát természetszerűleg kiegészitők, a nemzeti gyáripar megteremtésének és a kisipar emelésének eszközeit alkotják. A bulgár kormányok tervszerű, czéltudatos ipari politikájukat a 90-es évek közepe táján kezdik meg. Hazánk és Rumánia példáját követve, megalkotják az 1894. évi deczember 20-iki iparfejlesztési törvényt, mely 1897-ben ós 1905-ben kiegészittetett, majd 1909-ben egy új, de alapelveiben a régi törvónynyel azonos törvónynyel helyettesittetett. Az előbb emiitett törvény a benne taxatíve felsorolt iparágak körébe tartozó vállalatoknak — ha a befektetett tőke legalább is 25.000 frank és az állandóan foglalkoztatott munkások száma legalább is 20 — többrendbeli kedvezményeket biztositott; nevezetesen 15 évi adó- ós illetékmentességet, az országban elő nem állitott gépek, géprészek ós nyersanyag számára vámmentességet és az államvasutakon 35°/o-os szállitási kedvezményeket. Ugyanezen kedvezmények megilletik a gyár kész termékeit is. Az iparfejlesztési törvény által felemiitett vállalatok termékei az állami és községi beszerzéseknél még akkor is előnyben részesitendők, ha ugyanazon minőség mellett 15°/o-kal drágábbak, sőt az állam a törvényben felsorolt vállalatokkal szállitási szerződéseket is köthet öt évi időtartamra azon esetben is, ha még meg sem alakultak. Kedvezmények biztosittattak pamutból, selyemből, lenből és kenderből való fonalak, szövetek ós kötött árúk gyártására, szőnyeg készítésére, valamint stearingyertya gyártására,. az agyag-, üveg-, czukor-, papir- és a vegyészeti ipar körébe tartozó vállalatoknak, a kocsigyártásnak, gyufa- és enyvgyártásnak, bányaüzemeknek, a vas- ós fémiparnak, czement- és hydraulikus mészgyártásnak, ós mindenféle konzervgyártásnak, mindenféle nyersbőr feldolgozásának, fa- és bőriparnak. Az iparfejlesztési törvénynek az 1909. évi új iparfejlesztési törvónynyel való helyettesítése folytán az állami támogatás keretei még szélesebbekké váltak. A kedvezményeket e szerint azok a vállalatok is igényelhetik, a melyek lényegük szerint az országnak hasznot hoznak. Elnyerhetik a kedvezményeket a kisiparosok is, ha legalább is 20-an összeállva termelőszövetkezeteket alapitanak. A feltételeket, a melyek mellett az iparvállalatok az állami kedvezményeket kérhetik, szintén könnyebbé tette az 1909. évi új törvény, amennyiben a kedvezmények engedélyezését csak annak a beigazolásától tette függővé, hogy . az ipartelepek vagy vizierővel, vagy legalább is 10 lóerejű motorral dolgoznak, legalább is hat hónapon át 10 munkást foglalkoztatnak és legalább is 20 ezer frank értékű modern gépekkel ós eszközökkel rendelkeznek. Az állami iparfejlesztésnek nagyban és általában a bulgár gyáripar kialakítására igen jótékony hatása volt; sikerült modern jellegű iparának alapjait lerakni, mely kezdetben a Bulgáriában bőségben található nyers anyag feldolgozásával ós legfontosabb szükségleti czikkek előállításával foglalkozott, de a mely lassanként mind több és több czikk gyártását ölelte fel. A helyzet ma az, hogy a legutóbbi (1910-ben kiadott ós 1909. évi állapotot feltüntető) statisztika szerint Bulgáriában 266 támogatott ipartelep működik (az 1904. évben első izben történt felvétel szerint 166 ipartelep volt), a melyek között van 16 fémipari, 25 -vegyészeti, 100 élelmezési, 61 textilipari, 18 faipari, 22 bőripari, 10 keramVai, 3 papíripari telep. Az ipartelepekbe fektetett tőke 66,032.440 frankot tett ki (1904-ben valamivel több volt, /